2022 történései – Jövőbe néztünk

Egy olvasónk levelét tesszük közzé változtatás, cenzúra nélkül, mert tartalmazhat egy-két elgondolkodásra talán méltó gondolatot. Mindemellett a tartalmáért semmilyen felelősséget sem vállalunk, mindenki döntsön és szűrjön saját belátása szerint. 

Címe: 2022 történései – Jövőbe néztünk. Jobb egy pofon a baráttól, mint egy ölelés az ellenségtől.

Elvesztette a választást Orbán “Puhap” Viktor és kommunikációban siralmas pártja, támogatói hálózata.

Orbán elegánsan a szájára sem volt hajlandó venni az elmúlt három ciklusban az ellenfelei nevét, bizonyára szájfájdalmat okozott volna ez neki. De az ellenoldalon F-O-L-Y-A-M-A-T-O-S-A-N az ő neve szerepel, negatív képi-érzelmi asszociáltatással. Ő és pártja nemhogy ellentámadásokat, de a választók által minimálisan elvárt védekezésnek sem tett eleget: hagyta, hogy ráégjen minden. Ez a bölcsek ostobasága: amikor nem foglalkozol a hazugsággal, mert az igazság kiáll magáért, akkor majd egy elbukott választásnál döbbensz rá, hogy a hazugság is kiáll magáért és önmagában erősebb az igazságnál. A tömegek e bolygói agyszintje miatt.

Boross Péter miniszterelnök is megfogalmazta legutóbbi nagy terjedelmű, magyar nemzetes interjújában, hogy az az ország, ahol az ellenzék ennyi minden arcátlanságot és gyalázatosságot megtehet akármilyenfajta következmények nélkül, ott baj van. Banánköztársaság, csak másik irányból, mint 2010 előtt.

Orbán nemzetközi politikussá vált, és elfelejtette, hogy ezt a pozíciót kis magyar választóknak köszönheti. Nem foglalkozott az évi 120-150.000 új szavazóval is, ami 2022-re tetemes fél milliós első szavazós táborra nőtt. Ezt a tábort a bolsevik Momentum és a szélsőliberális Gyurcsány megnyerte.

Mindenféle lépést mellőzött a jog szerint is hazaárulónak nevezhető brüsszeli antimagyarokkal szemben, mondván, ezek kispályás rosszalkodások. A ballibek hálózatban működnek, de ő az erő (ál)tudatából lelegyinti ezeket és egy túl liberális Magyarországot működted. Mindig Izraelre kellene hivatkozni, ahogy a bevándorlási kérdésben is tették (USA-ra és Izraelre), amikor a liberális demokráciát öngyilkos, önmegkötő ostobaságaival szembemennek (pl. aki gyűlöletteljesen szervezetten hazaáruló, annak legyen akármilyen pici következménye).

Korrupció, NER, oktatás-egészségügy, klímapancserség: Orbán és csapata arra nem vette a fáradságot, hogy legyártson néhány fapados excel-táblázatot és kiplakátozza velük az országot és az internetet, tényekkel cáfolva a globalozöldballib hazugságokat, melyek azonban az elmúlt 3 ciklusban sikerrel növelték a nem-Fidesz támogatottságát.

A kormány elhitte az ostoba közvéleménykutatók és politikai kutatóintézetek szépen mutató grafikonjait, melyek az 1-2 egység ellenzéki támogat, és az 50 egység fideszt mutatták szavazói pártszimpátiában. Ezek az intézetek elegánsan elfelejtették, hogy az ellenzéki pártokat szummázva kell számolni, egyetlen nagy darab megapártként, és akkor már szépen kijön az ellenzéki 48 a kormny 50 egységnyi támogatottságával szemben, ami már hibahatár, tehát több is lehet.

Orbán miniszterelnökből gyakorlatilag államelnökké avanzsált, ugyanis már az elmúlt 3 ciklusban sem pártelnökként nem harcol kommunikációjában a többi párt elnökével, de miniszterelnökként sem harcolt a többi miniszterelnök-jelölttel, kritizálóival.

Annak ellenére, hogy az ellenzék konkrét, egzaktan azonosítható, tehát pontosan megválaszolható dolgokat, Orbán, a jobboldal de facto vezére mégis csak általánosságban, fél-tagmondatos, egymondatos válaszokban reagálta le az elmúlt ciklusokban ezeket a vádakat.

Három darab kétharmados kormány sem volt elég a Fidesznek, hogy a ballib propagandaműhely felső- és középszintű oktatást, művészi világot és a balliberális maffiahálózat jogi gazságszolgáltatást megreformálja. Mindig óvatosan, úriasan, megengedően, lovagiasan, keresztényerkölcsösen viszonyultak azon ellenségeikhez, akik a legfröcskölődőbb módon, mindig mindent gátlástalanul, úriatlanul, lovagiatlanul megtettek a keresztény-nemzetiek, fideszesek ellen. Mi ez, ha nem az abszolút puhap¤cs lúzerség, aminek aztán tizennéhány millió magyar issza a levét?

Hol vannak a perek az állandóan hazudozó ballib portálok és megmondóemberek ellen? Ja, hogy azokat a ballib üzleti és szabadkőműves körökben érdekelt bírók és bírónők mind a saját haverjaik irányában döntenék el? Ja, hogy akkor változtatni kellene az igazságszolgáltatásban is? Áh, inkább hagyjuk, szól a fáma harminc éve. Varga Judit elég erős lesz?

Ahogyan SENKI sem gondolta, hogy Tarlós helyére a semmihez sem értő és többszörösen elbukott GyuriFeri-báb, Karácsony Gergő kerül, úgy most sem gondolta senki, hogy a minden földi jóval elkényeztetett magyar családok megköszönik ugyanik az állami támogatásokat, de mégis inkább a kormány ellen szavaznak.

“Mit nekem ti csok, nagyszülői gyed, autóvásárlási hitel, gyerektámogatás, 125-150%-os fizetésemelések, országos úthálózat fejlesztés, óvoda-, kórház- és iskola-fejlesztések, nekem a ballib dallamok kellenek, hiszen korrupció, NER és csak lopnak”, zengte sok magyar.

A magyar kormány elgondolása nem jött be: az irigy magyar hálátlan is, a new deal nem született meg. A támogatásokat megköszönték, de a “jó tett helyébe rosszat várj” elve győzött, ahogy az a hétköznapi életben is lenni szokott.

Az a baj, hogy Orbán ezzel átadta a kormányrudat a migrációpárti ellenzéki megapártnak, akik az elkövetkező 4 év alatt telehányják Magyarországon muszlim feketekékkel, akik majd ide is elhozzák Allah robbantgatások, erőszakolások, rablások és késelések általi igaz hitét, fittyet hányva a Hungary Helps program eredményeire.

Még ha meg is nyerték volna a választást, ezzel a “merjünk kicsik lenni az ellenfeleinkkel szemben” típusú hozzáállással biztos, hogy nem kétharmaddal (amivel eddig sem kufárkodtak jól), hanem csak egyszerű többséggel.

Mi csak azt nem tudjuk, hogy a számos kommunikációs szakember a Fidesz élén mi a manóért kapja a fizetését, vagy hogy az eddigi három kétharmadot hozó, tehát überbevált kommunikációs igazgatót miért kellett kiküldeni az EU-ba és miért nem voltak személyi és marketingstratégia-változtatási következményei a korábbi választásokhoz képest igenis jelentős mértékben elbukott 2019-es választásnak? Egyáltalán, hogy-hogy nem volt annak semmi következménye, hogy a fővárosban a 2019-es tavaszi EU majd 2019-es őszi önkormányzati választásokon trendszerűen egyre több kerületet vesztett a Fidesz.

Miért nem lehet a hibák hatására változtatni? Mert lejjebb kellene adni a nárcizmusból, arroganciából, “majd-én-tudom” és “én-jól-csinálom” hozzáállásból? El kellene számolni a saját választók felé az ostobaságainkról?

Nagyon nagy kár, hogy közösségi médiabeli kommenteket NEM hasznosítják cikkekben a kormánypárti médiumok, és még nagyobb kár, hogy az ezekben levő néha bizony aranybánya értékű ötleteket nem olvassák a politikusok sem.
Ahogy Lovas István anno megmondta, ha van valami új-jó kormányzati ötlet, azt alátámasztják, támogatják, de maguktól önállóan valami konstruktív új ötletet elkezdeni, esetleg szisztematikusan hosszú távon propagálni, na az már nem megy a jobboldali médiumokban. Ezekben H-A-T-A-L-M-A-S tanulnivaló van a ballib tábortól, akik képesek alulról és perifériákról jövő ötleteket a legmagasabb szintekig eljuttatni, és fel is használni.

Hol vannak már a nemzeti konzultációk évei?

Churchill 1945-ben “megnyerte” világháborút — és elvesztette a brit választást! De itt nemcsak egy választás lesz elbukva. Az elkövetkező évtizedekben minden választás a dzsihád inváziójáról vagy annak elkerüléséről fog szólni. Másodsorban a szokásos balliberális, globalista-posztkommusta, szélsőliberális országkirablásról és eladósításról – a számlát mindig mi fizetjük.

Amiért ük-ük-ük apáink vérüket áldozták, az néhány balfék fideszes kommunikátor és pártvezető, kulcspozíciójú ember arroganciája, #úgyisgyőzünk hozzáállása miatt porba hullott.

2022-vel új világ jön.

Fentebb egy olvasónk levelet tettük közzé változtatás nélkül. A tartalmáért semmilyen felelősséget sem vállalunk.

Professzorok Batthyány Köre: Gondolatok az Ország Állapotáról

Professzorok Batthyány Köre: Gondolatok az Ország Állapotáról. Tanulmány kelte: 2018.dec.8. 

GONDOLATOK AZ ORSZÁG ÁLLAPOTÁRÓL

A Professzorok Batthyány Köre idén is elkészítette elemzését az ország állapotáról, amely itt érhető el: letöltés.

Bízunk benne, hogy a témakörrel kapcsolatban előrevivő társadalmi párbeszéd alakul ki. Készen állunk a vitára bármely felelősen gondolkodó honfitársunkkal.

Bevezetés

2014 óta tesszük közzé gondolatainkat a hazai közélet és politika állapotáról. Elemzésünk alapja a kritikus szolidaritás, mely kifejezi elkötelezettségünket a nemzet érdekeit érvényesítő, a nemzeti és a keresztény hagyományokra, legfőképpen a családra alapozott stratégia mellett. Jóllehet ez a stratégia a nemzet javát szolgálja, ugyanakkor azonban gyakorlati megvalósítása nemkívánatos jelenségekre is vezet. Bírálatunk nem csak a hatalomnak szól, hanem a társadalmi közegnek is, hiszen annak nem csekély szerepe van a megválasztott vezetők által követett politika kialakításában.

Hozzászoktunk, hogy kritikus megjegyzéseinket a sajtó túlhangsúlyozza, de ez nem kényszerít bennünket a hatalom iránti bizalmunk bizonygatására. Leszögezzük, hogy törekvésünk – hogy a jelen kihívásaira hosszabb távon is érvényes megoldásokat keresve hozzájáruljunk a nemzet szellemi energiáinak mozgósításához, és ezzel előmozdítsuk erkölcsi és gazdasági felemelkedését – a Kör megalapítása óta nem változott. Értékelésünket a 2017. év eseményeiről a túl korán elkezdett választási kampány miatt nem adtuk közre; ezt most beillesztjük ebbe az elemzésbe.

Közélet

A tavaszi választásokon a Fidesz-KDNP pártszövetség harmadszorra aratott kétharmados győzelmet, ami egyedülálló az európai demokratikus berendezkedésű országok között. Mégsem hallgathatunk arról, hogy több egyetemi városban a kormány támogatottsága visszaesett. A főváros budai kerületeiben induló ellenzéki jelöltek politikai programjuktól szinte függetlenül csak néhány százalékkal maradtak le a kormánypárt jelöltjei mögött, helyenként nyertek is, bár ezt a tendenciát ellensúlyozzák az elmúlt fél év eredményei az időközi választásokon. Aggódunk a közéletben, elharapódzó, a demokratikusan megválasztott tisztségviselők és az ország szuverenitását megjelenítő intézmények méltósága ellen irányuló kulturálatlan, alantas, megnyilvánulások miatt.

Migráció

Egyetértünk azokkal, akik szerint jelenleg Európa, hazánk és a magyarság egésze előtt álló legnagyobb veszély az ellenőrizetlen migráció. Ez rövid távon is okoz nem kívánt feszültséget, növeli a terrorcselekmények esélyét, de hosszú távon még veszélyesebb, mert azzal fenyeget, hogy a mienkétől alapvetően különböző értékeket valló, más civilizációkhoz tartozó és nem asszimilálható tömegek miatt – Nyugat-Európa-szerte és másutt is – az őslakosok egyre kevésbé érzik otthon magukat saját hazájukban. Veszélyes az illegális határátlépést befogadással jutalmazni és az embercsempészetet eltűrni, erkölcstelen a nehéz helyzetű országokat a munkaerőhiány ürügyén erőteljes, munkaképes fiataljaiktól megfosztani.

A magyarság történelmi tapasztalatára építve kormányunk más európai politikusoknál jóval előbb ismerte fel a veszélyt, és megtette a szükséges lépéseket az invázió feltartóztatására. Ez irányú törekvéseit – a szabályos körülmények között bebocsátást kérő üldözötteken kívül minden más migráns befogadásának az elutasítását – már 2015 nyarán támogattuk, álláspontunkat az akkori értékelésünkben is megerősítettük.

Álságosnak tartjuk egyes politikusok és a globalista sajtó szemrehányásait, azt, hogy ateisták kérik számon rajtunk a keresztény értékeket, miközben ők honfitársainkkal szemben nem szolidárisak, és figyelmen kívül hagyják, hogy a tömeges bevándorlásnak milyen hatása lenne gazdaságunkra és kultúránkra. Úgy látjuk, hogy szavaikat és tetteiket korántsem a humánus szándék, hanem a politikai és gazdasági haszonszerzés motiválja.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a rászorulókkal akkor tesszük a legjobbat, ha a segítséget helybe visszük, a háborútól, természeti katasztrófáktól sújtott területeken segítünk újjáépíteni a lerombolt templomokat, iskolákat és kórházakat. Ez azért is fontos, mert a valóban rászorulók gyengék – gyermekek, idősek vagy betegek –, így nem tudnak több ezer kilométeres útra vállalkozni egy jobb élet vagy akár az életben maradás reményében.

A súlyos bajok ellenére otthon maradnak, vagy menekülttáborokban tengetik az életüket, és létkérdés számukra, hogy a családfenntartó, fiatal, munkaképes fiatalok otthon gondoskodjanak róluk. Üdvözöljük tehát, hogy a Miniszterelnökségen belül működik az Egyházi, Nemzetiségi Kapcsolatokért és az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság, amelynek feladatai közé tartozik többek között a segélyakciók megszervezése és finanszírozása is.

Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy a kormány a – többnyire életerős, fiatal férfiakból álló – migránsok hazatérésének elősegítését célzó európai erőfeszítésekben is tevékenyen részt vegyen. A migrációs válság gyakori hangoztatása érthető volt a választási kampányban, meg is lett az eredménye, de azt is tudni kell, hogy sok ember szemében a propaganda túlhajtott, már-már visszatetsző volt, s ez is hozzájárulhatott az elbizonytalanodásukhoz.

Nemzetpolitika

Egyértelműen támogatjuk a kormány nemzetpolitikáját, a határainkon kívül élő magyarok támogatását gazdasági és kulturális célprogramokkal. A nemzeti hovatartozás alapja a közös nyelv és kultúra, a közös történelem, amely – akár politikai-gazdasági érdekek ellenére is – nem kis mértékben érzelmi alapon hoz létre összetartó, egymásért felelősséget, sokszor áldozatot is vállaló közösségeket. Ez azonban nem jelenti, nem jelentheti az országunkban élő nemzeti kisebbségek kirekesztését a nemzeti közösségből, akikkel a nyelv csak részben, a közös kultúra és történelem annál inkább összeköt.

A helyes önértékeléssel és erős identitással rendelkező nemzeti közösség léte a huszonegyedik századi versenyképesség egyik fontos alkotórésze. A kettős állampolgárság intézménye lehetővé tette a kulturális nemzet határon átívelő egyesítését, Antall József álmának valóra váltását. Úgy gondoljuk, hogy ez az intézmény – csakúgy, mint a különféle autonómiák, amelyekre a határon túli magyarok törekednek – segíthet feldolgozni a teljességében feldolgozhatatlan trianoni traumát, és a határon túl itt-ott érezhető fenntartások ellenére elvezethet a fokozatos megbékéléshez a szomszédos népekkel.

A modern népvándorlás fenyegetése ráébreszti a Kárpát-medence népeit, hogy politikájukat össze kell hangolniuk, fel kell lépniük közös érdekeik védelmében. Egyre több jel utal arra, hogy a formálódó Trimarium (az Adria, a Balti- és a Fekete-tenger határolta régió) népeinek érdekei közelednek egymáshoz, s ez elősegíti a megbékélést. Ez azonban nem zárja ki, hogy határozottan képviseljük a határon túli magyarok érdekeit.

Családpolitika

Ugyancsak kiállunk a kormány családpolitikája mellett. Mélységesen egyetértünk az Alaptörvényben rögzített meghatározással: a család egy férfi és egy nő életközössége, melynek célja az utódok világra hozatala és felnevelése, a társadalom folyamatos újjászületésének biztosítása.

Ezzel gyökeresen szemben áll a neoliberalizmus által erőltetett szemlélet, a társadalmi és a biológiai nem hamis tudományos köntösbe öltöztetett megkülönböztetése. A kormány sokat tett, elsősorban a szülők anyagi támogatásának formájában, a születésszám növeléséért, ez azonban nem elég.

A felmérések szerint a kedvezőtlen termékenységi adatok főleg a párkapcsolati válságra vezethetők vissza, amit csak fokozatosan, kitartóan és az összes érintett szereplő bevonásával, hathatós támogatásával lehet orvosolni. Stratégiára van szükség a művi abortuszok számának további csökkentésére Magyarországon.

Meg kell könnyíteni a kismamák otthoni munkavállalását, a részmunkaidős foglalkoztatást, a visszatérést a munkahelyre a szülési szabadság befejeződése után, tovább kell bővíteni és fejleszteni a bölcsődei és az óvodai hálózatot. Fontos, hogy a házasságot, mint a család alapját a társadalom jobban tisztelje, hogy családbarát környezet alakuljon ki mindenütt, és a családi életforma népszerűbbé váljék.

Gazdaság

Nyolcévnyi kormányzás után ma már világossá vált az úgynevezett unortodox gazdaságpolitika tartós sikere. A pesszimista jóslatok ellenére az erőteljesen megadóztatott vállalatok nem vonultak ki a magyar gazdaságból, és megindult a növekedés, melynek mértéke mára az Unióban a legnagyobbak között van.

Kiverekedtük magunkat az adósságcsapdából, megindult a hitelezés, a közmunka és más intézkedések következtében jelentősen megnőtt a foglalkoztatás. Azonban a sikerek ellenére sem nyugodhatunk meg, mert szükségképpen nagy maradt a magyar gazdaság függése a külföldi hatásoktól, hiszen a nagyvállalatok döntő többsége nem hazai tulajdonban van. E vállalatok többsége magas termelékenységű, de kevés alkalmazottat foglalkoztat, tőlük származik az export négyötöd része.

Ezért az oktatás és az innováció erőteljes fejlesztésével fontos növelni a versenyképességünket, javítani kell a munkaerő képzettségét, és a gazdasági tevékenységet érdemes eltolni a nagyobb hozzáadott értéket előállító ágazatok, például az egészségipar, az informatikai ipar vagy a vegyipar irányába. Vissza kell szorítani a korrupció minden formáját az adóelkerüléstől a járadékvadászatig, melynek során nem valós teljesítménnyel, hanem politikai segítséggel, a törvények kijátszásával akarnak egyesek új vagyont létrehozni vagy versenyelőnyt szerezni. A korrupció rendkívül súlyos probléma, a társadalom elvárja a kormánytól, hogy minél hatékonyabb és eredményesebb stratégiát dolgozzon ki a visszaszorítására.

Az adótörvények betartatásában jelentősen javult a helyzet a pénztárgépek bekapcsolásával a NAV elektronikus rendszerébe, az elektronikus útellenőrzés és számlázás bevezetése, valamint a banki szolgáltatások fejlesztése révén. A személyi jövedelemadó szintjének csökkentése javította az adófizetői morált.

Megítélésünk szerint több területen javult a közigazgatás minősége, jól működik a kormányablakok rendszere, mely lehetőséget ad arra, hogy az ügyes-bajos hivatalos ügyeket bárhol az országban, egy helyen, egyszerre lehessen elintézni. Ugyanakkor arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a túl gyakran változó előírások sokszor nehezítik a gazdálkodó szervezetek munkáját, növelik a bürokráciát, lassítják az ügyintézést.

Kultúra

A közelmúltban tanúi lehettünk egy élénk, sokszor rosszízű sajtóvitának, amely a nemzeti kulturális értékek megfelelő képviselete és támogatása körül zajlott. Egyértelműen kiállunk a ma élő és egykori nagy íróink és művészeink mellett. Az értéket teremtő hazai kiválóságokat mindenkor támogatjuk.

Közoktatás

Örömmel nyugtáztuk, hogy az ígért ütemezésben megjelent az új Nemzeti Alaptanterv vitára alkalmas változata, amely jelentős érdeklődést váltott ki a társadalomból. Fő irányaival egyetértünk, bár nem helyes, hogy a tanulmányok két lehetséges célja – a hasznosítható ismeretek átadása és a tudományos-kulturális örökség továbbadása – között többször az előbbire esik a hangsúly az utóbbi rovására.

Fontosnak tartjuk, hogy az elemi iskolai tanterv jobban illeszkedjen a gyermekek képességének életkor szerinti fejlődéséhez. Helyeseljük, hogy az új NAT nagy súlyt fektet a különböző készségek elsajátítására, felkészít az egész életen át tartó tanulásra. Fontos, hogy csökkenjen a diákok és a tanárok terhelése, hogy az iskolában töltött első évek ne a túlterhelés, ne a nehéz beilleszkedés okozta frusztrációval, hanem az új környezet, az új ismeretek játékos felfedezésének örömével teljenek.

Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a felsőbb évfolyamokban fokozatosan át kell váltani a teljesítmény ösztönzésére és megbecsülésére, mert a tudást nem adják ingyen. Erősíteni kell a diákok motivációját, hiszen ez az eredményesség egyik legfontosabb feltétele. A kötelezően elsajátítandó adatmennyiség csökkentése akkor lehet eredményes, ha a majdani kerettantervekben kijelölik azt a minimális ismeretanyagot, amelyet minden általános iskolát végzett fiatalnak el kell sajátítania. Nem jó, hogy a tervezet jelentősen csökkenti a közös nemzeti műveltség alapját adó tartalmi előírásokat.

Jóval nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az anyanyelv helyes és igényes használatának, a családi életre nevelésnek, valamint a hon- és népismeretnek. Fontos, hogy a kerettantervekben szerepeljenek azok az irodalmi alkotások, írók és költők, amelyeket, illetve akiket ismernie kell minden diáknak. A kerettantervekre nagy figyelmet kell fordítani, ezekben és az ezekre alapozó tankönyvekben lehet kifejteni a részleteket.

Nem értünk egyet azzal, hogy a tananyag mégoly fontos részleteit teljes egészében (pl. az összes kötelező olvasmány kijelölésével) az alaptantervben szabályozzák, itt az elveket kell lefektetni és a fő irányokat kell kijelölni. A pedagógusok között vitát váltott ki az integrált természettudományos oktatás lehetőségének szerepeltetése, pedig ez elvben helyeslendő volna, de ha nincs, aki megfelelően tanítsa, csak további színvonalesés lehet az eredménye.

Hangsúlyozzuk, hogy a NAT tervezete szerint ez nem kötelező, csakis az arra megfelelően képzett tanárokkal rendelkező intézményekben és határozott igény felmerülése esetén követhető irány. Az integrált természetismeret oktatása főleg azoknak lehet hasznos, akik nem természettudományi területen képezik magukat tovább, hiszen számukra a részletek nem fontosak, nélkülözhetetlen azonban, hogy a modern tudomány állásának megfelelő, általános érvényű ismereteket szerezzenek a világról.

A természettudományos órák számának további csökkentése egy műszakilag és a természet törvényeinek ismeretében analfabéta társadalmi többség képét vetíti előre. Megoldást jelentene, ha ismét lehetővé tennék a már sikeresnek bizonyult humán és reáltagozatok létrehozását azokban a gimnáziumokban, ahol ehhez megvannak a személyi és egyéb feltételek. A NAT mellett fontos a duális szakképzés fejlesztése is. Támogatjuk a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének erre irányuló javaslatát, mely jelentősen előmozdíthatja hazai szakmunkások és középvezetők gyakorlati képzését.

Felsőoktatás

A nyáron felajzotta a kedélyeket a „gender” szakok „betiltásáról” szóló vita. Tudomásunk szerint nincs szó betiltásról, csupán annyi történt, hogy a kormány a hatályos jogszabályok keretei között maradva visszavonta a téma külön szakon való oktatására vonatkozó engedélyt.

Álságos a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság Alaptörvénynek ellentmondó korlátozásáról beszélni, mert a téma továbbra is szabadon kutatható és oktatható, legfeljebb nem egy kiemelt figyelmet vonzó önálló szakon, hanem például a szociológia főtárgy vagy egy doktori program keretében.

Általános megfigyelés, hogy az elmúlt húsz évben túl sok felsőoktatási szakot akkreditáltak. Sem a Magyar Akkreditációs Bizottság, sem az illetékes minisztérium nem tudott ellenállni az erre irányuló nyomásnak, márpedig a legtöbb esetben ez nem vagy csak alig járul hozzá a képzés minőségének javításához, hanem inkább csak helyi csoportérdekeket szolgál.

A felsőoktatásban továbbra is súlyos gondot jelent a túlzott központosítás, a túl szigorú, körülményes, ezért a bürokráciát elfogadhatatlanul növelő, az ügyintézést lassító közbeszerzési szabályozás. Ez annyira megnehezíti például a vegyszerek, a kisebb és közepes műszerek beszerzését, a szakmai utazások, gyakorlatok megszervezését, hogy volt eset, amikor egy pályázat nyertese lemondott az anyagi támogatásról, mert a bénító adminisztráció miatt nem látta biztosítva a pályázatban vállalt kutatási feladat teljesítését.

Tudatában vagyunk annak, hogy az uniós pályázatok esetében a közbeszerzési eljárást törvényesen, az előírásokat pontosan betartva kell lebonyolítani, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hazai tudományos pályázatok esetében ezekhez képest kis összegekről van szó, így a közbeszerzési szabályok erőltetése értelmét veszti.

A bénítóan ható bürokrácia rontja a hazai kutatás versenyképességét, demoralizálja a felsőoktatás és a kutatás szereplőit. Egyszerű megoldás lenne, ha egy pályázat témafelelőse adott értékhatárig szabadon dönthetne az eleve meghatározott célra fordítható forrás elköltéséről, őt viszont a megfelelő hivatal szigorúan ellenőrizné, és visszaélés esetén kizárhatná a további pályázatokból.

Tarthatatlan, hogy a jelenlegi műszaki és természettudományos normatíva nem fedezi a tényleges oktatási költségeket, ezért több helyen vészhelyzet alakult ki. Ezt nem lehet másképp áthidalni, csak a normatíva mihamarabbi, jelentős emelésével.

Figyelemre méltónak tartjuk a Corvinus Egyetem átalakításának gondolatát. Az alapítványi forma nagyobb adminisztratív és gazdasági szabadságot biztosítana az intézménynek, és automatikusan megoldódna például a közbeszerzések problémája. Kiterjesztése más állami egyetemekre azonban nagy körültekintést és elmélyült elemzést igényel, annál is inkább, mivel számos területen (pl. a természettudományban) a felsőoktatás nem lehet önfenntartó.

Tudomány

Üdvözöljük a kormány szándékát a kutatás, a fejlesztés és az innováció növekvő támogatására. Fontos azonban, hogy a szervezeti modernizálás ne károsítsa a már meglévő, főleg alapkutatási potenciált. Nagy port vert fel a Magyar Tudományos Akadémia autonómiájáról folytatott élénk vita, mely a tudós testület és a kormány között komoly feszültséget gerjesztett.

Az MTA mint köztestület bizonyos tekintetben kormányzati feladatokat is ellát. Erre támogatásának egy jelentős, állandó részét az állami költségvetésből kapja, tevékenységéről évente beszámol a kormánynak, kétévente pedig az Országgyűlésnek. Ezért téves az az állítás, hogy a költségvetési fejezet átalakítása jelentősen sérti az intézményi autonómiát, mert ez mindig is alá volt vetve – ha nem is egy minisztériumnak, de – a kormánynak és a törvényhozásnak.

A tudományos kutatás különleges jellege miatt bölcsen jár el a fenntartó állam, ha az autonómiát a lehető legszélesebbre bővíti, de nem ellenkezik az Alaptörvénnyel, ha – mint a világon mindenütt teszik – fenntartja magának a jogot egyes, a gazdaság számára fontos irányok preferálására, ezek kiemelt támogatására.

Ugyanakkor a kiemelés csak akkor lehet eredményes, ha a támogatásban részesülő kutatók azonosulnak a kitűzött célokkal, minden erejükkel igyekeznek ezeket elérni. A sokszor kapkodó és udvariatlan kommunikáció nem segíti a kibontakozást. Az előttünk álló évben az érintett intézmények alaposan felkészülhetnek a változásokra, hogy azokat kihasználva jobban teljesíthessék feladataikat.

Hogy megfelelő tudású egyetemi tanárokat lehessen kinevezni, fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon, sőt, kiteljesedjen az Akadémia minőségbiztosítási funkciója (legtöbb szakmában az MTA doktora cím), ami garanciát jelenthet arra, hogy a helyi csoportérdekektől függetlenül, csak a dokumentálhatóan arra érdemesek kaphassák meg az egyetemi tanári kinevezést. 

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiai forradalomban Magyarország fontos szerepet kap. Üdvözöljük a kormány támogatásával, az innovációs és technológia miniszter kezdeményezésével létrejött „Mesterséges Intelligencia Koalíció” megalakulását, ami platformot kíván teremteni az e területen dolgozó szervezetek, valamint ipari és akadémiai kutatók együttműködéséhez. Az ipar és az akadémiai-felsőoktatási szektor együttműködését Magyarország jövője szempontjából fontosnak tartjuk, ezen a területen minden előrelépést támogatunk.

A tudománnyal kapcsolatos viták között ismét előkerült a finnugor nyelvrokonság kérdése. Úgy gondoljuk, hogy ezt a rokonságot a százötven éve nemzetközi szinten is folyó kutatások mára egyértelműen tisztázták, és most sem merült fel olyan tudományos igényű adat vagy megközelítés, mely hathatósan cáfolni tudná. Kétségtelen az is, hogy a sajtó a nyelvrokonságot még mindig összekeveri az eredetbéli, azaz genetikai rokonsággal. Mindez nem zárja ki, hogy ápoljuk a kulturális rokonságot a török népekkel.

Eljött az ideje annak, hogy a modern kutatási módszerek felhasználásával felülvizsgáljuk az őstörténetünkkel kapcsolatos ellentmondásokat. Fontosnak tartjuk az elmúlt száz év történelmének valósághű bemutatását a tankönyvekben.

Egészségügy

Az egészségügy szerkezetének átalakítása hosszú évek óta várat magára. Sokak szerint ez a jelenlegi szerkezetben is jobban működik, mint sok nyugat-európai országban. Ebben van igazság, de figyelembe kell venni, hogy az egészségügyet két dolog tartja fent: az ott dolgozók elkötelezettsége és a paraszolvencia. Határozottan támogatjuk az utóbbi felszámolására tett és ezután teendő lépéseket.

Ez nélkülözhetetlen feltétele a kibontakozásnak, ehhez viszont az egészségügyi dolgozók bérét az európai átlagfizetés legalább kétharmadára kell emelni. Olyan egészségügyet szeretnénk, amely a szolidaritás elvén alapul, és amelyben jó minőségű az alapellátás. Meg kell hozzá nyerni az orvostársadalom egyetértését, és a teljes társadalom hathatós támogatását!

Radikálisan szét kell választani a magán és az állami egészségügyi ellátást, aminek sikeres végrehajtásához elengedhetetlennek tartjuk egy szektor-semleges, szolidaritás alapú állami egészségbiztosítási rendszer kidolgozását. Tarthatatlan, hogy a magánellátás az állami infrastruktúra, műszer- és géppark ingyenes használatára épüljön. Ennek felszámolásában a kormány messzemenően számíthat az erkölcsi támogatásunkra.

Javasoljuk, hogy a kormány szorosabban működjön együtt a Magyar Orvosi Kamarával. Fejleszteni kell a szakrendelői ellátást, hogy minél kevesebb beteget kelljen fekvőbeteg-intézményekbe irányítani. Ki kell jelölni a legfejlettebbnek tekinthető intézményeket. Ezek az egyetemi klinikai ellátó hálózatból és az objektív adatok alapján ide sorolható megyei nagykórházakból kerülhetnek ki. Meg kell határozni azt az egészségügyi ellátási csomagot, amelyet a társadalombiztosítás elbír. Ki kell jelölni a térítéses ellátások körét, koncentrálni kell az emberi erőforrást, a műszerparkot és a finanszírozást, hogy a magasabb szintű biztonságos ellátás elérhető legyen.

Európa

Végül néhány szót az Európai Parlament által ez év szeptemberében elfogadott Sargentini-jelentésről. Ez azt mutatja, hogy az Európai Parlament saját elveivel ellentétben nem ismeri el a nemzeti sokszínűséget és önrendelkezést. A túlzásokat és vitatható érvényű, esetenként valótlan állításokat tartalmazó, erősen elfogult jelentés kísérlet arra, hogy hamisan, rossz színben tüntesse fel Magyarországot és elriassza a neoliberális kánonnal szemben Európa védelmében ugyancsak fellépő szövetségeseit.

Nem gondoljuk, hogy a demokratikus deficittől szenvedő, még a szavazás rendjének szabályozásával is kudarcot valló Európai Parlament e jelentéssel jogalapot szerez arra, hogy ráerőszakolja akaratát a szuverenitásukat őrző tagállamokra.

Forrás:
http://www.bla.hu/professzorok/index.php?oldal=dl/az_orszag_2018.html

Kulcsmondatok Hazánk Élharcosának Forradalmi Beszédéből

KULCSMONDATOK A MINISZTERELNÖK FORRADALMI BESZÉDÉBŐL.
 
Soha ilyen szókimondóan nem beszélt egy európai ország miniszterelnöke a háttérhatalomról, a rejtőzködő magánbirodalomról. Mindent ő sem engedhet meg magának, de mégis, ilyen őszinteséget eddig még nem hallottunk. Talán egyetlen kivétellel: amikor a 2017-es bálványosi szabadegyetemen elhangzott: “Globálisnak nevezett nemzetek feletti elit. 

Nézzük a 2018. márc. 15-i beszéd néhány válogatott kulcsmondatát:

Bővebben…