Kereskedelmi bankokból vissza a pénzt a nemzethez. Miért és hogyan?

Sokan tudjuk, hogy a kereskedelmi bankoknál levő pénzünk nem a mi pénzünk. Hogyan lehetne mégis a miénk?

A bankbetétben, bankszámlán levő pénzünk akkor sem a mienk, ha törvény szerint oda köteles a munkáltató utalni a fizetésünket. Hanem az a bank pénze és a bank nyilvántartása a felénk való tartozásáról – de a lényeg, hogy az a bank pénze.

Ehhez kapcsolódó: bár sokak által ismeretes angolul a bail-out és kevesen ismerik a bail-in kifejezést.

A bail-out az, amikor a nemzetállam pénzt ad a magáncég bankoknak, a társadalomból adóval beszedett pénzt, mert a bankok rosszul gazdálkodtak, hogy ne menjenek csődbe. Ilyen előnyt a világgazdaságban kizárólag a bankok mint cégtípusok élveznek. Lakossági bail-out sincs, csak banki.

A bail-in pedig egy nemrég bevezetett ötlet. Azt jelenti, hogy ha a bank bajban van, akkor a nála bankszámlán levő pénzeket (ami a “tied”) felhasználhatja saját maga megmentésére. Ezt józan ésszel rablásnak hívják. De az EU-ban törvény írja elő és biztosítja rá a bankok lehetőségét. Hiába, a bankok jobban kiállnak a történelem során az érdekeik érvényesítéséért mindennel és mindenkivel szemben, mint bárkik és bármik velük szemben.

És akkor most jutunk el oda, hogy akkor rendszerszinten jó ötlet lenne az, egy következő, a jelenlegi világpénzrendszer működési módjából törvényszerűen, a matematiika bizonyosságával rendszeresen elkövetkező válságra felkészülve, hogyha a lakosság pénzének nagy része NEM a bankoknál lenne elhelyezve. Hogyan lehetne ezt megoldani?

Hogyan lehetne elérni, hogy az emberek a “kollektív saját maguknál”, a nemzetállamnál tartsák a pénzüket kamatoztatásra és megőrzésre, a kereskedelmi bankok helyett, a fenti okok miatt?

Egy rövid cikk-idézetben a jól működő, bizonyított módszert idéző válasz:

Tarol a MÁP Plusz, viszik a pénzüket a betétesek

A [2019.] június eleji indulást követően már nagyságrendileg 1400 milliárd forint áramlott be az új szuperállamkötvénybe [Magyar Állampapír Plusz, ez a szám augusztusban meghaladta az 1500 milliárdot!!!], aminek valamivel több mint fele lehetett az új beáramlás. Ennek a bő 700 milliárd forintnak pedig hozzávetőlegesen egyharmad-egynegyed része származhatott bankbetétekből.

Ezt többnyire alátámasztja, hogy a háztartások betétállománya 225 milliárd forinttal csökkent júniusban, mely összeg jó része a MÁP Pluszban landolhatott. Egy másik, kisebb részét pedig minden bizonnyal az ingatlanpiac szívhatta fel.
https://novekedes.hu/elemzesek/mar-napi-ketmilliard-forint-hitelt-vesz-fel-a-lakossag