330 pontos javaslat született az MNB-től, itt a tételes lista!

330 pontban, 12 társadalmi-gazdasági területen tesz javaslatot a Kormánynak a Magyar Nemzeti Bank, új Versenyképességi Programjában, miután Matolcsy második 6 éves MNB-elnöki ciklusát is elnyerte.

Kettő dokumentumot teszünk közzé az alábbi összefoglaló 11 kép alatt (a képek rákattintásra felnagyíthatóak, letölthetőek), melyek után tételesen felsoroljuk a 330 pontot.

A 330 pontos lista elolvasható a hosszabb dokumentum legvégén, a 219-228. oldalán tételesen felsorolva, illetve ábrákkal-magyarázatokkal kifejtve a rövidebb dokumentum 39. oldalától, valamint a bejegyzésben alább (a 330 pont a 2018-ban megjelent 180 pontos MNB lista minőségi bővítése).

I./II.) 91 oldalas magyar nyelvű, grafikonos-ábrás powerpoint bemutatójuk itt:
https://www.mnb.hu/letoltes/a-magyar-felzarkozas-versenykepessegi-reformjai-es-fordulatai-2019-2030.pdf 

II./II.) 234 oldalas részletes versenyképességi program itt:
https://www.mnb.hu/letoltes/versenykepessegi-program.pdf

Lásd még:
https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/versenykepessegi-program-330-pontban

Az MNB 330 pontja Magyarország Versenyképességének Javítása Érdekében

1. Új pénzügyi modell

1.„Fordított” kezességvállalási eljárás kialakítása
2. Kizáró („KO”) kritériumok célzott lazítása
3. Hitelintézeti vállalások az addicionálisnak tekinthető portfólió arányának növelése érdekében
4. Rugalmasabb (70–90 százalékos) garanciamérték
5. A nagyobb kockázatvállaláshoz kapcsolódó banki folyamatok átalakítása
6. Összehangolt, intézményi garanciát népszerűsítő marketing
7. Az üzleti angyal adókedvezmény kiterjesztése a 3 évnél idősebb vállalkozásokra
8. Co-investment lehetőségek elősegítése állami közreműködéssel
9. Az ügyfelek kamatkockázatának csökkentése
10. Pénzügyi tudatosság erősítése
11. A Minősített Fogyasztóbarát termékek további terjesztése
12. A hitelkiváltások átfutási idejének csökkentése
13. Az előtörlesztéshez kapcsolódó adminisztratív terhek és díjak mérséklése
14. A pozitív hiteltörténeti adatok kötelező átadásának lehetővé tétele
15. A hiteltörténeti adatok folyamatos lekérdezhetőségének biztosítása
16. Egyszerű és felhasználóbarát bankszámlaváltás lehetőségének megteremtése
17. Bankszámlacsomagok összehasonlíthatóságának erősítése
18. Bankszámla konstrukciók kidolgozása és terjesztése nyugdíjasok, szociálisan hátrányos helyzetben lévő bankkapcsolatainak növelésére
19. Egységes bankszámlakivonatok alkalmazása
20. Egységes hiteligénylési felület kisvállalatoknak
21. Fiókhálózatok optimalizálása
22. POS terminálok és egyéb elektronikus fizetési megoldások lefedettségének javítása
23. Adókedvezmény a pénzügyi tranzakciós illetékből az elavult IT rendszerek felújítására, cseréjére és az azonnali fizetési rendszerrel összehangolt fejlesztésekre
24. A digitalizáció fejlesztése és mélyítése
25. Mobilfizetési alkalmazások fejlesztésének ösztönzése illetékkedvezménnyel
26. Az azonnali fizetési rendszerrel összehangolt digitalizációs fejlesztések támogatása
27. Banki csomagárazás bevezetése a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások területén
28. Egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötés és aláírás
29. A NAV-nál elérhető kereset kimutatások hitelintézetek általi elektronikus lekérdezhetőségének biztosítása
30. A lakáshitelek felvételéhez kapcsolódó közjegyzői díjak csökkentése
31. A közjegyzői hitelesítés kiváltása egy központi digitális platformmal
32. Teljeskörű online ügyintézés a fedezetlen hitelek felvételekor
33. Központi értékbecslő adatbázis létrehozása
34. A földhivatali információk (TakarNet) automatizálása a folyamatos elérhetőség biztosítása mellett
35. A digitális csatornán értékesített jelzálog- és fogyasztói hitelek arányának növelése
36. Az adminisztratív és működési előírások legyenek a kockázatokkal arányosak
37. A meglévő információforrásokhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása a piac új belépői számára
38. Innovátorok és a szabályozó közti szoros együttműködés elősegítése az Innovation Hubon keresztül
39. Előzetes tevékenységi engedély biztosítása a Regulatory Sandbox keretrendszerben
40. A szabályozói előírások alól mentességet nyújtani képes Regulatory Sandbox kibővítése
41. Állami vállalatok bevezetése kisbefektetői részvényprogrammal
42. Bankok tőzsdei bevezetésének ösztönzése
43. Modern vállalati kötvénypiac kiépítése
44. Állami szerepvállalás a hazai részvénypiac fejlesztésében
45. A tartós befektetési számla (TBSZ) adómentességének biztosítása új tőzsdei részvény esetén
46. Kkv-kra specializált kereskedelmi platform elindítása
47. Tőzsdére lépés költségeinek levonhatósága a társasági adóból
48. A tőkepiaci szabályok és az általános EU-s gyakorlatok összhangjának biztosítása
49. Digitális platformok elérhetőségének javítása
50. Tőzsdefejlesztési kormány- vagy miniszteri biztos vagy megbízott kinevezése
51. A nem-életbiztosítási ágban a termékek ügyfélértékének növelése
52. A biztosítóváltás segítése jogi és technológiai eszközökkel
53. Teljes költségmutató (TKM) rendszer továbbfejlesztése és kiterjesztése a pénztári szektorra
54. A biztosítási és a banki szektor közötti digitális kapcsolatrendszer fejlesztése
55. Casco-penetráció növelése
56. Garanciarendszer fejlesztése a biztosítási és pénztári szektorban

2. Háztartási megtakarítások aktivizálása

1. Futamidő növelése és termékstruktúra átalakítása
2. Készpénzből állampapír
3. Technikai újítások és kényelmi szolgáltatások a lakossági állampapírok vásárlása során
4. Adókedvezmény nyújtás technikájának átalakítása, a TBSZ újragondolása
5. Értékesítési csatornák fejlesztése
6. A tőzsdei osztalék adómentessége
7. Munkavállalói részvényprogram ösztönzése
8. Jóléti alapok létrehozása a nyugdíj- és az egészségmegtakarítások fúziójával
9. NYESZ számlán is osztalékadó mentesség

3. Kkv stratégia

1. A kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás értékhatárának 500 millió forintról 100 millió forintra csökkentése
2. A beruházások azonnali elszámolhatósága az adóalapban
3. A beruházások levonhatósága a helyi iparűzési adóból
4. Kkv bérfejlesztési támogatás beruházási feltételekkel
5. Felvásárlások és fúziók elősegítése
6. Felszámolási eljárások egyszerűsítése, gyorsítása
7. 2 éves osztalékadó-elengedés, ha a vállalat élén generációváltás történik
8. A kkv-k innovációs menedzsment kapacitásának növelése nonprofit tanácsadó központ létrehozásával
9. Klaszterek működésének a támogatása
10. Klaszterek és egyéb hálózatosodási formák létrejöttének támogatása
11. Állami programok, lehetőségek széles körű kommunikációja
12. Mentorhálózatok működésének támogatása
13. Fiatal és női vállalkozók számára kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek biztosítása
14. Nagyvárosi co-working irodák számának emelése
15. Nagyvállalatok által szponzorált akcelerátorok számának növelése
16. Egyetemi inkubátorok és spinoffok támogatása
17. Releváns startup konferenciák, meetupok szervezése és támogatása
18. A kezdő vállalkozók első három évében társasági adó mentesség
19. A szociális hozzájárulási adó további mérséklése csak kkv körben
20. Stratégiai partnerségi megállapodások innovatív kkv-kkal
21. Eredménycélokhoz kötött digitális kurzusok
22. Kötelező vállalati honlap
23. Vidéki digitális infrastruktúra fejlesztése
24. IKT kockázatok kezelésére vonatkozó szabályok szigorítása
25. Neumann János Alap a vállalkozások IKT fejlesztéseinek támogatására
26. Uniós támogatások szempontrendszerének súlyozása a tudásintenzív ipari szolgáltatások felé

4. Külgazdaság és gazdaságszerkezet

1. Áruexport mellett a szolgáltatásexport erősítése
2. Egy övezet – egy út kínai kezdeményezés által elérhető előnyök kiaknázása
3. Gyorsan növekvő és stabil intézményekkel rendelkező új piacokra való belépés támogatása
4. Hazai külkereskedő réteg támogatása, új kereskedőház koncepció
5. Piacra kész vállalatok átmeneti működése nemzetközi co-working irodában
6. Ország-, szektor-, termékpromóció és céges brandépítés szétválasztása
7. Állami gazdaságfejlesztési források irányítása a tudásintenzív, illetve belföldön jól beágyazott feldolgozóipari ágazatokra
8. Kiemelten támogatott vállalatok magyar beszállítói aktivitásának ösztönzése
9. Következő uniós támogatási ciklus tervezésénél kiemelt szempont legyen a termelőberuházások szolgáltatások felőli támogatása

5. Munkaerőpiac

1. Az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, amennyiben a munkáltató legalább még ugyanannyi ideig tovább foglalkoztatja
2. A közmunkáért fizetett bér és a minimálbér különbségének növelése
3. A nyugdíjkorhatár alatt, nyugdíj mellett munkát vállalók esetében növekedjen a munkajövedelem összegének engedélyezett felső határa
4. Atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzése kapacitásbővítés és szervezetfejlesztés érdekében
5. Munkahelyvédelmi Akcióterv szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájának bővítése
6. Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztése a munkavállalói járulékokra
7. Munkahelyvédelmi Akcióterv kibővítése a minimálbérig
8. Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztése gazdaságfehérítő szempontok alapján szektorspecifikus kedvezmény formájában
9. Nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével
10. Anticiklikus munkaerőpiaci járulék
11. Célzott munkaidő csökkentés részben vagy egészben szociális hozzájárulási adó kompenzációval és/vagy állami bérkompenzációval a sérülékeny csoportokban
12. A munkát terhelő adók csökkentésének folytatása, egyszámjegyű szja
13. Digitális nomádok vonzása
14. Bérfejlesztés az állami hiányszakmákban
15. Családtámogatási elemek ismertségének növelése, az államilag támogatott oktatási és egészségügyi rendszerre való figyelemfelhívás kampányokkal
16. Magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatása költségek leírásával, adókedvezményekkel
17. Külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítése
18. Kimenetszabályozás és független vizsgaközpontok bevezetése a felnőttoktatási és -képzési rendszerben
19. Első végzettség megszerzésének ingyenessé tétele a felnőttképzésben
20. Digitális és nyelvi készségek fejlesztése az idősebb korosztályok körében
21. Élethosszig tartó tanulás ösztönzése az oktatási költségek társasági adó alapból való levonhatóságával
22. Kötelező vállalati továbbképzési minimum bevezetése
23. Sikeres vizsga díjának utólagos állami megtérítése a legismertebb, nemzetközi sztenderdeket jelentő vizsgák esetében
24. A bürokráciacsökkentés keretében felszabaduló munkaerő átképzésének támogatása a költségek átvállalásával, járulékkedvezményekkel
25. Vállalkozói ismeretek oktatása, vállalkozói készségek fejlesztése a köznevelésben és a felsőoktatásban
26. Belföldi és külföldi médiaprogramok a vállalkozói lét népszerűsítésére

6. Területi felzárkózás

1. A munkaerőpiaci mobilitás támogatása az ingázás ösztönzésén keresztül
2. A munkaerőpiaci mobilitás támogatása az állandó lakhelyváltoztatás támogatásával
3. A közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásainak mobilitási ösztönzőkkel való kiegészítése
4. A helyközi közlekedés fejlesztése
5. Kuponos támogatások hazai bevezetése lengyel mintára
6. Erős támaszkodás a Budapesten kívüli gazdasági központok ágazati és technológiai specializációira
7. Helyi beszállítókra és erőforrásokra építő pályázatok előnyben részesítése
8. Munkaerőpiaci elszívó hatást ellentételező területi kompenzációs mechanizmus bevezetése
9. Kompenzációs mechanizmus a kevésbé fejlett régiókban munkát vállaló pedagógusok számára
10. Területi alapon differenciált Széchenyi Kártya Program
11. Tőke és forrás egyidejű biztosítása banki részvétellel
12. Szabad Vállalkozási Zóna kedvezményeinek kibővítése
13. Az Európai Beruházási Bank (EIB) által biztosított források nagyobb mértékű kihasználása

7. Családbarát program

1. A csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) felső határának növelése
2. Az egyszeri anyasági támogatás összegének munkaviszonyhoz kötött emelése (gyermekszámtól függő progresszív támogatási összeg bevezetése a további gyermekekre vonatkozóan)
3. Indulótőke-program bevezetése a hazatelepülő és itthon gyermeket vállaló fiatalok számára
4. Egyszeri egészségpénztári támogatás biztosítása a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére
5. A felsőfokú intézményben tanuló hallgatók gyermekvállalásának támogatása
6. A családtámogatási rendszer elemeinek folyamatos felülvizsgálata, hatékonyságuk elemzése
7. A gyermekvállalás népszerűsítése (figyelemfelhívás, családtámogatási elemek ismertségének növelése, felkészítő tréningek támogatása)
8. Gyermekvállalást gátló betegségek megelőzése, kezelése
9. Tájékoztató kampány az inzulinrezisztenciáról és ingyenes inzulinrezisztencia-szűrővizsgálat biztosítása a szülőképes korban lévő nők számára
10. Mesterséges megtermékenyítés aktívabb támogatása
11. Terhesség alatti államilag támogatott vizsgálatok körének bővítése
12. Magzati halálozások csökkentése a terhességgondozás további fejlesztésével
13. Védőoltások árának csökkentése
14. Rendelési idők munkaidőhöz történő igazítása
15. Pénzügyi családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemei kövessék a dinamikus bérnövekedést (pl. családi adóalap kedvezmény)
16. Családi adóalap kedvezmény rendszerének megreformálása negatív adó engedélyezésével
17. Nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítése
18. A 30 éves kor előtt gyermeket vállaló anyák gyermekei után járó családi adóalapkedvezmény növelése
19. Valamennyi 2 és 3 év közötti magyar gyermek számára legyen elérhető bölcsődei férőhely
20. Az óvodai férőhelyek számának bővítése annak érdekében, hogy 2,5 éves kortól lehetséges legyen az óvodai felvétel minicsoportokba
21. Magánbölcsődék és magánóvodák igénybevételének támogatása a térítési díjakhoz való állami hozzájárulás révén
22. A köznevelési rendszer családbarát fejlesztése (pl.: ügyeletek meghosszabbítása a munkaidő végéig)
23. A nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérésének támogatása
24. Családbarát munkahelyi környezet kialakítása és munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer ösztönzése
25. A gyermekek nyári táboroztatásának támogatása
26. A bébiszitterek jogállásának tisztázása
27. Állami iskolabusz-rendszer létrehozása
28. A pénzügyi rendszer szolgáltatásainak családbarát fejlesztése
29. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) vissza nem térítendő támogatásának kiterjesztése a második gyermek megszületésének ösztönzésére
30. A CSOK szabályaiban lefektetett értékek módosítása az ingatlanpiaci folyamatok hatékony lekövetése érdekében
31. A 35 millió forintos értékhatár eltörlése a használt lakás vásárlásakor igényelhető CSOK esetén
32. A befektetési cél esetén szigorodó lakásvásárlási szabályok
33. Új városrész-koncepciók kidolgozása a lakásfejlesztések területi elhelyezkedésének javítása érdekében
34. Üres önkormányzati lakások hasznosítása
35. Az első lakásvásárlás esetén az illetékkedvezmény növelése
36. Új lakás vásárlása esetén az illetékkedvezmény értékhatárának folyamatos felülvizsgálata
37. Építőipari munkaerőállomány bővítése
38. Állami beruházások ütemezett piacra vitele
39. A lakásépítések előtt álló adminisztratív korlátok oldása
40. Az induló nyugdíj összegének megállapításakor a felnevelt gyermekek számának figyelembevétele
41. A családi adókedvezmény figyelembevétele a nyugdíj megállapítása során
42. Alanyi jogú tagság kiegészítő nyugdíjalapokban
43. Munkáltatói hozzájárulások támogatása a kiegészítő nyugdíjalapokhoz
44. Állami támogatások hatásosságának növelése a kiegészítő nyugdíjalapokban
45. Befektetési- és költséghatékonyság, biztonság növelése
46. Családbarát szolgáltatási paletta és a lakásvásárlás támogatása a jóléti alapokban

8. Egészséges társadalom

1. Egészséges étkezési szokások elősegítése tájékoztatással és adókedvezményekkel
2. Egészségügyi alapismeretek a közoktatásban
3. A népegészségügyi termékadó bővítése
4. Röviditalok jövedéki adójának növelése
5. A dohányzás elterjedtsége és az általa okozott megbetegedések költségeinek csökkentése a jövedéki adó emelésével
6. Rendszeres sportolás lehetőségének megteremtése
7. Minőségi munka- és lakókörnyezet kialakításának támogatása pályázatokkal
8. A háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése
9. Rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása
10. Nemzeti Egészségügyi Adatbázis létrehozása
11. Átfogó mentális egészségcsomag kidolgozása és szisztematikus végrehajtása
12. Mentési rendszer erősítése
13. Beteg-együttműködésen alapuló finanszírozási módszerek kiterjesztése
14. Rehabilitációs ellátások erősítése
15. Hosszútávú- és otthonápolási kapacitások növelése az egészségügyi és szociális ellátórendszer közötti együttműködés erősítésével
16. Valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítása
17. Eset szintű adminisztráció és kontrolling bevezetése az egészségügyi intézményekben
18. Teljesítményvolumen korlátok alkalmazásának felülvizsgálata
19. Ellátási szinteken átívelő finanszírozás kialakítása
20. Eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazásának bővítése
21. A betegek korábbi kezelésére vonatkozó szakmai visszajelző rendszer kialakítása
22. Átlátható bérezési rendszer kialakítása
23. Egészségügyi szakszemélyzet számának növelése
24. Szolgáltatásfinanszírozó kiegészítő magán egészségbiztosítási rendszer feltételeinek megteremtése
25. Alanyi jogú egészségpénztári tagság és a be- és kifizetések célzott ösztönzése
26. Prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási számlák támogatásának bővítése
27. Adókedvezmény vállalati egészségügyi csomagokra
28. Magán egészségbiztosítások számára adókedvezmény
29. Minimumfeltételek, szakmai és finanszírozási irányelvek, protokollok folyamatos felülvizsgálata, frissítése
30. A társadalombiztosítás által finanszírozott ellátási csomag pontos definiálása
31. A szakmai és pénzügyi ellenőrzés erősítése
32. Az egészségügyi intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének standardizált mérése és publikálása
33. Magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelése
34. Menedzsmentértékelési rendszer bevezetése az állami intézményekben
35. Egynapos aktív ellátások kapacitásának növelése
36. Gyógyszerkiadások szakmai alapú átcsoportosítása, csökkentése
37. Gyógyszerkereskedelem stratégiai iparágként kezelése
38. Telemedicina fejlesztése
39. Ellátás szervezését egyszerűsítő innovatív technológiák fokozottabb használata

9. Tudásalapú társadalom

1. Igény esetén alapozó 0. évfolyam bevezetése az általános iskolákban
2. Készségfejlesztésre és gyakorlati tudnivalókra koncentráló Nemzeti alaptanterv kidolgozása
3. Tanulási-tanítási módszerek, formák fejlesztése
4. Az oktatási intézmények teljesítményének és az érintettek elégedettségének standardizált mérése és publikálása
5. Általános iskolai tanulmányokat lezáró alapvizsga bevezetése
6. Természettudomány és informatika súlyának növelése a középiskolai felvételinél
7. Pályaorientáció fejlesztése és tudatosabb karriertervezés elősegítése
8. Középiskolai tantárgyi reform végrehajtása
9. Kimeneti kritériumok és rugalmasabb tantervek alkalmazása
10. Duális képzés erősítése
11. Szakképző intézmények és piaci szereplők kapcsolatának erősítése
12. Rugalmas átjárhatóság biztosítása az oktatási formák között
13. Képzettség nélküli (korai) iskolaelhagyás csökkentése
14. Az oktatásra fordított költségvetési és privát források növelése
15. Tanítók és a pedagógiai asszisztensek számának növelése
16. Rendszeres továbbképzések biztosítása a tanároknak
17. A pedagógusok, óvónők és dajkák társadalmi megbecsültségnek emelése az életpályamodell kiterjesztésével és továbbfejlesztésével
18. Nyelvvizsgák elvárásainak átalakítása, az iskolai oktatás ezekhez történő igazítása
19. Tanítási időn kívüli idegen nyelvű szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők állami támogatása, helyszín biztosítása
20. Angol nyelvű középiskolai felvételi és érettségi lehetősége minden tárgyból
21. Külföldi csereprogramokban való aktívabb részvétel
22. Külföldi diákok Magyarországon tartása
23. Két- vagy többnyelvű képzés valamennyi megyében
24. Feliratos filmek és sorozatok népszerűsítése
25. Informatikai eszközpark fejlesztése és karbantartása az iskolákban és a szakképzési centrumokban
26. Digitális tananyagok fejlesztése
27. Programozás integrálása a matematika oktatásba
28. Versengő környezet kialakítása a felsőoktatásban
29. Felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése
30. A felsőoktatás és vállalatok közötti kapcsolat erősítése
31. A piaci igények és a magántőke becsatornázása az oktatásba
32. A felsőoktatási K+F kiadások a GDP 0,5 százalékára emelése
33. Egyetemi infrastruktúra bérlésének lehetősége
34. Oktatói pálya vonzóbbá tétele
35. Felsőoktatási rangsorok szempontjainak érvényesítése a finanszírozásban
36. Kettős diploma programok támogatása
37. Angol nyelvű publikációk támogatása
38. Specifikus posztgraduális képzések elindítása az elvándorlás visszafordítására
39. A felsőoktatás beiskolázási bázisának szélesítése
40. Kollégiumi férőhelyek számának növelése
41. Tanulmányi eredményektől függő, illetve szociális ösztöndíj-rendszerek bővítése
42. Felsőoktatás önköltségi díjának egyetemi eredményektől függővé tétele
43. Felsőoktatási tantárgyi szerkezet átalakítása
44. Hallgatói aktivitás növelése
45. Külföldi részképzési lehetőségek növelése
46. Matematikán felül további kötelező természettudományos érettségi
47. Lemorzsolódás csökkentése az egyetemi képzéseken
48. Pénzügyi kultúra mélyítése
49. Pénzügyi szakemberek továbbképzése

10. Kutatás-fejlesztés és innováció

1. A PhD végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adókedvezmény kiterjesztése az egyetemi végzettséggel rendelkező kutatók részére
2. A kutatási-fejlesztési segédszemélyzet létszámának növelése a bérek további emelésével
3. A 30 év feletti munkavállalók számára a doktori képzés költségei 50 százalékának állami átvállalása
4. A vállalkozások K+F kiadásainak ösztönzése az üzleti környezet további fejlesztésével (kevesebb bürokratikus teher, több kedvezmény K+F-re)
5. Életciklus elején lévő vállalkozások K+F kiadásainak kiemelt támogatása
6. Feltételes munkáltatói járulékcsökkentés azon kkv-k részére, amelyek K+F beruházást hajtanak végre
7. A szabadalmak fenntartási díjának csökkentése
8. A szabadalmakból szerzett bevétel kedvező elszámolása

11. Állami hatékonyság

1. Állami intézményrendszer átvilágítása, racionalizálás, párhuzamosságok kiszűrése
2. Átlagos bérek emelése a közigazgatásban, a bürokrácia csökkentése
3. Bértömeggazdálkodás és teljesítménymérés a létszámgazdálkodás helyett
4. Állami vállalatok és állami szolgáltatások hatékonyságának mérése
5. Minden, a kormányablakokban elintézhető ügy legyen elvégezhető online is észt mintára
6. Közigazgatási szervezetek adatbázisainak összekapcsolása
7. Mobil alkalmazások továbbfejlesztése az egyszerűbb ügyintézés érdekében
8. Az elektronikus űr- és adatlapok előre kitöltött részeinek növelése
9. Online rendszeres elégedettségmérés a közszolgáltatásoknál
10. Az adóhivatal fejlesztése, hatékonyságának növelése
11. NAV által készítendő társasági adó és áfa bevallás rendszer végrehajtása
12. Adózóbarát, átlátható weboldal fejlesztése, online intézhető ügyek bővítése
13. Társasági adóelőleg-kiegészítés megszűntetése
14. Társasági adó közelítése a „pénzforgalmi adózás” felé
15. Adminisztratív terhek csökkentése
16. Digitális multicégek adófizetői körbe vonása
17. Online pénztárgép rendszerének további kiterjesztése
18. A lakossági pénzügyi tranzakciós illeték megszüntetése
19. Elektronikus fizetési módok kötelező elfogadása meghatározott kereskedői kör esetében
20. Építőipari foglalkoztatás fehérítése
21. A Kincstári rendszer konszolidációja, hatékonyságának növelése
22. Kincstári számlavezetés az önkormányzatoknak és állami vállalatoknak
23. A Kincstár ügyfélkapcsolatainak fejlesztése, kiemelten a lakossági állampapírértékesítések területén

12. Modern infrastruktúra és hatékony energiafelhasználás

1. Minden legalább 30 ezer fő lakosságú város és az észak-balatoni régió váljon villamosított vasútvonalon elérhetővé
2. Minden fő vasútvonalon legalább 160 km/h sebesség
3. A vasúti mozdonyok és személykocsik cseréje, valamint felújítása
4. Minden megyeszékhelyen intermodális csomópont építése és a teherpályaudvarok fejlesztése
5. M1, M7 háromsávosítása
6. Autópálya ráhordó utak település elkerülésének előmozdítása
7. Önvezető autók közlekedésére alkalmas gyorsforgalmi utak
8. Az 5G technológia fejlesztése a magasabb frekvenciatartományok megnyitásával és a kisebb cellaméretek fejlesztésének állami támogatásával
9. Az üvegszálas vezetékek elterjedésének állami támogatása
10. Az elektromos hálózat szigetelésének javítása
11. A föld alatt futó elektromos vezetékek arányának növelése
12. Állami támogatás a magasabb áramerősségű csatlakozások számának növeléséért a háztartásokban
13. A főváros és minden magyar megyeszékhely váljon okos várossá
14. Magyar információbiztonsági szoftveripar fejlesztése
15. A vállalati energiafelhasználás hatékonyságának növelése adókedvezményekkel
16. Az energetikai auditálás bevezetésének támogatása állami forrásokkal
17. Háztartások energiahatékonyságának javítása a felújítások állami támogatásának erősítésével
18. Szabályozott energiaárak további csökkentési lehetőségének folyamatos vizsgálata
19. A villamosenergia hálózat nagy kapacitású áramtárolókkal való kiegészítése
20. 50 milliárd forint szél és naperőművek támogatására
21. 25 milliárd forint a kkv-k környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására
22. A víziközművek felújítása és felszerelése okosmérőkkel
23. A szennyvízelvezetési infrastruktúra bővítése a 2000 főnél kisebb településeken és a szennyvíztisztító üzemek számának növelése
24. Az újrahasznosított hulladék arányának növelése és a betéti díjas rendszer bevezetése
25. Az elektromos járművek támogatásának erősítése
26. A mezőgazdasági öntözési infrastruktúra fejlesztése

TOP 43 magyar reform és innováció az elmúlt 8 évben:

Bankadó

Az államadósság csökkentése

A fogyasztás adóztatása a munka helyett

Új adókoncepció

1.és 2. strukturális reformprogramok

15%-os SZJA

Új Széchenyi Terv

9%-os társasági jövedelemadó

Szabad vállalkozási övezetek

A mérnöki képzés értékelése

Növekedési Terv

Stratégiai megállapodások

Alkotmányos adósságszabályok

Fegyelmezett költségvetés

Közmunka

Új Munka törvénykönyve

Munkavédelmi Akcióterv

Rezsicsökkentés

Válságadók

Földtörvény

Kelet felé nyitás

Infrastruktúra-fejlesztés

Árstabilitás elérése

Magyar Nemzeti Bank – Pénzügyi Felügyeleti Hatóság fúziója

Devizahitel törlesztése forintban

Árfolyamgát

Prémium Államkötvények

Növekedési Hitelprogram

Az inaktivitás csökkentése

0.9%-os alapkamat

Előtörlesztés

Új Nemzeti Gazdasági Terv

Válságkezelés IMF biztonsági háló nélkül

Családi adókedvezmény

A bürokrácia csökkentése

Stabilitásról szóló törvény

EU 2014-20-as tervezés – 60%-a gazdasági fejlesztésért

SZÉP Kártya

IMF-hitel törlesztése

Duális szakképzés

Oktatási reform

Online pénztárgép

A magánnyugdíjpénztár megreformálása

Kapcsolódó:
Reklámok

Az ellenzék eddig ismeretlen utolsó mesterterve

Hamarosan valósággá válhat az a kép, hogy német-francia katonákat látunk a magyar Parlamentben. A német-francia tengely Európa iszlamizálásában és az őshonos európai civilizáció és fehér faj genocídiumában érdekelt. Emiatt kapóra jönne nekik mind a V4-ek szétzilálása érdekében, mind a migránsinvázió-ellenes magyar bástya leverésében az, ha Magyarországra bevonulhatnának fegyveres erővel. De ki lenne ehhez a helyi szövetséges és mi kellene legyen a casus belli?

Ahogy a bolsevik hatalomátvételnél külföldi fegyveres erőkre volt szükség, úgy a neobolsevik tervezett hatalomátvételhez is külföldi katonákra van szükség.

Mi lenne, ha az ellenzék rafinált manipulációval, játszmával elérné, hogy kitiltanák őket a Parlamentből az eddigieket messze meghaladó, tudatosan megtervezett, végletekig botrányos magaviseletük miatt?

Kezdetben mondjuk csak olyanokat csinálnának, hogy a parlamenti őrségnek kellene az ellenzéki padsorok KÖZÖTT a rendre őrködnie. Azt követő lépésként már odáig fajulnának, hogy rendzavarásért és a Parlament alkotmányos rend szerinti működésének ELLEHETETLENÍTÉSÉÉRT KITILTANÁK az ellenzéki képviselőket a Tisztelt Házból, csak néhányat vagy mivel tömeges akció lenne ez a részükről, 1-2 etikus öregmotoros kivételétől eltekintve mindegyikőjüket.

Paradox módon ennek a Századvég által javasolt etikai kódex is csak hasznos eszközül, benzinként a tűzre szolgálna, bár valóban szüksége lenne egy Viselkedés 101-re a viselkedészavaros kamaszoknak, a parlamenti ellenzéknek.

Megelőző csapássorozat egyik részeként nagyon aktívan kellene hirdetésekkel kommunikálni a nemzetközi nyomtatott és digitális sajtóban az új háztörvényi változásokat: hogy egyértelmű legyen, hogy ha az ellenzék tagjait viselkedésük miatt kizárják a Parlamentből, az azért van, mert törvényszegő bűnelkövetők és nem az orbanisztáni viktatúra miatt, tehát nem küldhetők be a külföldi csapatok a Parlamentbe, ill. rakéták a Karmelitára.

A demokratikus választásokkal háromszor is sorozatban győző, ráadásul kétharmados fölénnyel dobogós pártszövetségnek és a teljes magyarságnak az ellenzéke elkeseredett: az utolsó mestertervük a parlamenti műbalhézás végső csúcsrajáratása.

Ezzel ugyanis elérnék a metacélt, a végső nagy célt: nemzetközi szinten diktatúrát lehetne deklarálni és jöhetnének az ENSZ-katonák, illetve a francia-német tengely rendfenntartói! Egyúttal a nemzetellenes ellenzék végre hatalomra kerülhetne.

Ez az egész megajátszma jó lenne a nemzetek feletti paternális bankárelitnek és az ezt kiszolgáló, a tömeges migránsinvázióban érdekelet nyugat-európai szabadkőművességnek (tehát e kettő együtt: a globalomaffia szervezett magánhatalomnak), a V4 szövetség szétzilálásában érdekelt német-francia gazdaságnak, a történelmünkön keresztülhúzódó nyugat-európai magyarságellenességnek, az EU gyengülésében érdekelt Amerikának, a balliberális ellenzéknek is. Win-win. Kína? Oroszország? Ti mit gondoltok?

Kik lennének ez a bizonyos bankárelit és miért lenne ez az egész nekik jó? Ajánlott cikk: Fricz Tamás – Az ellenzék átlépte a Rubicont https://magyaridok.hu/velemeny/az-ellenzek-atlepte-a-rubicont-3894845/

 

Professzorok Batthyány Köre: Gondolatok az Ország Állapotáról

Professzorok Batthyány Köre: Gondolatok az Ország Állapotáról. Tanulmány kelte: 2018.dec.8. 

GONDOLATOK AZ ORSZÁG ÁLLAPOTÁRÓL

A Professzorok Batthyány Köre idén is elkészítette elemzését az ország állapotáról, amely itt érhető el: letöltés.

Bízunk benne, hogy a témakörrel kapcsolatban előrevivő társadalmi párbeszéd alakul ki. Készen állunk a vitára bármely felelősen gondolkodó honfitársunkkal.

Bevezetés

2014 óta tesszük közzé gondolatainkat a hazai közélet és politika állapotáról. Elemzésünk alapja a kritikus szolidaritás, mely kifejezi elkötelezettségünket a nemzet érdekeit érvényesítő, a nemzeti és a keresztény hagyományokra, legfőképpen a családra alapozott stratégia mellett. Jóllehet ez a stratégia a nemzet javát szolgálja, ugyanakkor azonban gyakorlati megvalósítása nemkívánatos jelenségekre is vezet. Bírálatunk nem csak a hatalomnak szól, hanem a társadalmi közegnek is, hiszen annak nem csekély szerepe van a megválasztott vezetők által követett politika kialakításában.

Hozzászoktunk, hogy kritikus megjegyzéseinket a sajtó túlhangsúlyozza, de ez nem kényszerít bennünket a hatalom iránti bizalmunk bizonygatására. Leszögezzük, hogy törekvésünk – hogy a jelen kihívásaira hosszabb távon is érvényes megoldásokat keresve hozzájáruljunk a nemzet szellemi energiáinak mozgósításához, és ezzel előmozdítsuk erkölcsi és gazdasági felemelkedését – a Kör megalapítása óta nem változott. Értékelésünket a 2017. év eseményeiről a túl korán elkezdett választási kampány miatt nem adtuk közre; ezt most beillesztjük ebbe az elemzésbe.

Közélet

A tavaszi választásokon a Fidesz-KDNP pártszövetség harmadszorra aratott kétharmados győzelmet, ami egyedülálló az európai demokratikus berendezkedésű országok között. Mégsem hallgathatunk arról, hogy több egyetemi városban a kormány támogatottsága visszaesett. A főváros budai kerületeiben induló ellenzéki jelöltek politikai programjuktól szinte függetlenül csak néhány százalékkal maradtak le a kormánypárt jelöltjei mögött, helyenként nyertek is, bár ezt a tendenciát ellensúlyozzák az elmúlt fél év eredményei az időközi választásokon. Aggódunk a közéletben, elharapódzó, a demokratikusan megválasztott tisztségviselők és az ország szuverenitását megjelenítő intézmények méltósága ellen irányuló kulturálatlan, alantas, megnyilvánulások miatt.

Migráció

Egyetértünk azokkal, akik szerint jelenleg Európa, hazánk és a magyarság egésze előtt álló legnagyobb veszély az ellenőrizetlen migráció. Ez rövid távon is okoz nem kívánt feszültséget, növeli a terrorcselekmények esélyét, de hosszú távon még veszélyesebb, mert azzal fenyeget, hogy a mienkétől alapvetően különböző értékeket valló, más civilizációkhoz tartozó és nem asszimilálható tömegek miatt – Nyugat-Európa-szerte és másutt is – az őslakosok egyre kevésbé érzik otthon magukat saját hazájukban. Veszélyes az illegális határátlépést befogadással jutalmazni és az embercsempészetet eltűrni, erkölcstelen a nehéz helyzetű országokat a munkaerőhiány ürügyén erőteljes, munkaképes fiataljaiktól megfosztani.

A magyarság történelmi tapasztalatára építve kormányunk más európai politikusoknál jóval előbb ismerte fel a veszélyt, és megtette a szükséges lépéseket az invázió feltartóztatására. Ez irányú törekvéseit – a szabályos körülmények között bebocsátást kérő üldözötteken kívül minden más migráns befogadásának az elutasítását – már 2015 nyarán támogattuk, álláspontunkat az akkori értékelésünkben is megerősítettük.

Álságosnak tartjuk egyes politikusok és a globalista sajtó szemrehányásait, azt, hogy ateisták kérik számon rajtunk a keresztény értékeket, miközben ők honfitársainkkal szemben nem szolidárisak, és figyelmen kívül hagyják, hogy a tömeges bevándorlásnak milyen hatása lenne gazdaságunkra és kultúránkra. Úgy látjuk, hogy szavaikat és tetteiket korántsem a humánus szándék, hanem a politikai és gazdasági haszonszerzés motiválja.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a rászorulókkal akkor tesszük a legjobbat, ha a segítséget helybe visszük, a háborútól, természeti katasztrófáktól sújtott területeken segítünk újjáépíteni a lerombolt templomokat, iskolákat és kórházakat. Ez azért is fontos, mert a valóban rászorulók gyengék – gyermekek, idősek vagy betegek –, így nem tudnak több ezer kilométeres útra vállalkozni egy jobb élet vagy akár az életben maradás reményében.

A súlyos bajok ellenére otthon maradnak, vagy menekülttáborokban tengetik az életüket, és létkérdés számukra, hogy a családfenntartó, fiatal, munkaképes fiatalok otthon gondoskodjanak róluk. Üdvözöljük tehát, hogy a Miniszterelnökségen belül működik az Egyházi, Nemzetiségi Kapcsolatokért és az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság, amelynek feladatai közé tartozik többek között a segélyakciók megszervezése és finanszírozása is.

Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy a kormány a – többnyire életerős, fiatal férfiakból álló – migránsok hazatérésének elősegítését célzó európai erőfeszítésekben is tevékenyen részt vegyen. A migrációs válság gyakori hangoztatása érthető volt a választási kampányban, meg is lett az eredménye, de azt is tudni kell, hogy sok ember szemében a propaganda túlhajtott, már-már visszatetsző volt, s ez is hozzájárulhatott az elbizonytalanodásukhoz.

Nemzetpolitika

Egyértelműen támogatjuk a kormány nemzetpolitikáját, a határainkon kívül élő magyarok támogatását gazdasági és kulturális célprogramokkal. A nemzeti hovatartozás alapja a közös nyelv és kultúra, a közös történelem, amely – akár politikai-gazdasági érdekek ellenére is – nem kis mértékben érzelmi alapon hoz létre összetartó, egymásért felelősséget, sokszor áldozatot is vállaló közösségeket. Ez azonban nem jelenti, nem jelentheti az országunkban élő nemzeti kisebbségek kirekesztését a nemzeti közösségből, akikkel a nyelv csak részben, a közös kultúra és történelem annál inkább összeköt.

A helyes önértékeléssel és erős identitással rendelkező nemzeti közösség léte a huszonegyedik századi versenyképesség egyik fontos alkotórésze. A kettős állampolgárság intézménye lehetővé tette a kulturális nemzet határon átívelő egyesítését, Antall József álmának valóra váltását. Úgy gondoljuk, hogy ez az intézmény – csakúgy, mint a különféle autonómiák, amelyekre a határon túli magyarok törekednek – segíthet feldolgozni a teljességében feldolgozhatatlan trianoni traumát, és a határon túl itt-ott érezhető fenntartások ellenére elvezethet a fokozatos megbékéléshez a szomszédos népekkel.

A modern népvándorlás fenyegetése ráébreszti a Kárpát-medence népeit, hogy politikájukat össze kell hangolniuk, fel kell lépniük közös érdekeik védelmében. Egyre több jel utal arra, hogy a formálódó Trimarium (az Adria, a Balti- és a Fekete-tenger határolta régió) népeinek érdekei közelednek egymáshoz, s ez elősegíti a megbékélést. Ez azonban nem zárja ki, hogy határozottan képviseljük a határon túli magyarok érdekeit.

Családpolitika

Ugyancsak kiállunk a kormány családpolitikája mellett. Mélységesen egyetértünk az Alaptörvényben rögzített meghatározással: a család egy férfi és egy nő életközössége, melynek célja az utódok világra hozatala és felnevelése, a társadalom folyamatos újjászületésének biztosítása.

Ezzel gyökeresen szemben áll a neoliberalizmus által erőltetett szemlélet, a társadalmi és a biológiai nem hamis tudományos köntösbe öltöztetett megkülönböztetése. A kormány sokat tett, elsősorban a szülők anyagi támogatásának formájában, a születésszám növeléséért, ez azonban nem elég.

A felmérések szerint a kedvezőtlen termékenységi adatok főleg a párkapcsolati válságra vezethetők vissza, amit csak fokozatosan, kitartóan és az összes érintett szereplő bevonásával, hathatós támogatásával lehet orvosolni. Stratégiára van szükség a művi abortuszok számának további csökkentésére Magyarországon.

Meg kell könnyíteni a kismamák otthoni munkavállalását, a részmunkaidős foglalkoztatást, a visszatérést a munkahelyre a szülési szabadság befejeződése után, tovább kell bővíteni és fejleszteni a bölcsődei és az óvodai hálózatot. Fontos, hogy a házasságot, mint a család alapját a társadalom jobban tisztelje, hogy családbarát környezet alakuljon ki mindenütt, és a családi életforma népszerűbbé váljék.

Gazdaság

Nyolcévnyi kormányzás után ma már világossá vált az úgynevezett unortodox gazdaságpolitika tartós sikere. A pesszimista jóslatok ellenére az erőteljesen megadóztatott vállalatok nem vonultak ki a magyar gazdaságból, és megindult a növekedés, melynek mértéke mára az Unióban a legnagyobbak között van.

Kiverekedtük magunkat az adósságcsapdából, megindult a hitelezés, a közmunka és más intézkedések következtében jelentősen megnőtt a foglalkoztatás. Azonban a sikerek ellenére sem nyugodhatunk meg, mert szükségképpen nagy maradt a magyar gazdaság függése a külföldi hatásoktól, hiszen a nagyvállalatok döntő többsége nem hazai tulajdonban van. E vállalatok többsége magas termelékenységű, de kevés alkalmazottat foglalkoztat, tőlük származik az export négyötöd része.

Ezért az oktatás és az innováció erőteljes fejlesztésével fontos növelni a versenyképességünket, javítani kell a munkaerő képzettségét, és a gazdasági tevékenységet érdemes eltolni a nagyobb hozzáadott értéket előállító ágazatok, például az egészségipar, az informatikai ipar vagy a vegyipar irányába. Vissza kell szorítani a korrupció minden formáját az adóelkerüléstől a járadékvadászatig, melynek során nem valós teljesítménnyel, hanem politikai segítséggel, a törvények kijátszásával akarnak egyesek új vagyont létrehozni vagy versenyelőnyt szerezni. A korrupció rendkívül súlyos probléma, a társadalom elvárja a kormánytól, hogy minél hatékonyabb és eredményesebb stratégiát dolgozzon ki a visszaszorítására.

Az adótörvények betartatásában jelentősen javult a helyzet a pénztárgépek bekapcsolásával a NAV elektronikus rendszerébe, az elektronikus útellenőrzés és számlázás bevezetése, valamint a banki szolgáltatások fejlesztése révén. A személyi jövedelemadó szintjének csökkentése javította az adófizetői morált.

Megítélésünk szerint több területen javult a közigazgatás minősége, jól működik a kormányablakok rendszere, mely lehetőséget ad arra, hogy az ügyes-bajos hivatalos ügyeket bárhol az országban, egy helyen, egyszerre lehessen elintézni. Ugyanakkor arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a túl gyakran változó előírások sokszor nehezítik a gazdálkodó szervezetek munkáját, növelik a bürokráciát, lassítják az ügyintézést.

Kultúra

A közelmúltban tanúi lehettünk egy élénk, sokszor rosszízű sajtóvitának, amely a nemzeti kulturális értékek megfelelő képviselete és támogatása körül zajlott. Egyértelműen kiállunk a ma élő és egykori nagy íróink és művészeink mellett. Az értéket teremtő hazai kiválóságokat mindenkor támogatjuk.

Közoktatás

Örömmel nyugtáztuk, hogy az ígért ütemezésben megjelent az új Nemzeti Alaptanterv vitára alkalmas változata, amely jelentős érdeklődést váltott ki a társadalomból. Fő irányaival egyetértünk, bár nem helyes, hogy a tanulmányok két lehetséges célja – a hasznosítható ismeretek átadása és a tudományos-kulturális örökség továbbadása – között többször az előbbire esik a hangsúly az utóbbi rovására.

Fontosnak tartjuk, hogy az elemi iskolai tanterv jobban illeszkedjen a gyermekek képességének életkor szerinti fejlődéséhez. Helyeseljük, hogy az új NAT nagy súlyt fektet a különböző készségek elsajátítására, felkészít az egész életen át tartó tanulásra. Fontos, hogy csökkenjen a diákok és a tanárok terhelése, hogy az iskolában töltött első évek ne a túlterhelés, ne a nehéz beilleszkedés okozta frusztrációval, hanem az új környezet, az új ismeretek játékos felfedezésének örömével teljenek.

Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a felsőbb évfolyamokban fokozatosan át kell váltani a teljesítmény ösztönzésére és megbecsülésére, mert a tudást nem adják ingyen. Erősíteni kell a diákok motivációját, hiszen ez az eredményesség egyik legfontosabb feltétele. A kötelezően elsajátítandó adatmennyiség csökkentése akkor lehet eredményes, ha a majdani kerettantervekben kijelölik azt a minimális ismeretanyagot, amelyet minden általános iskolát végzett fiatalnak el kell sajátítania. Nem jó, hogy a tervezet jelentősen csökkenti a közös nemzeti műveltség alapját adó tartalmi előírásokat.

Jóval nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az anyanyelv helyes és igényes használatának, a családi életre nevelésnek, valamint a hon- és népismeretnek. Fontos, hogy a kerettantervekben szerepeljenek azok az irodalmi alkotások, írók és költők, amelyeket, illetve akiket ismernie kell minden diáknak. A kerettantervekre nagy figyelmet kell fordítani, ezekben és az ezekre alapozó tankönyvekben lehet kifejteni a részleteket.

Nem értünk egyet azzal, hogy a tananyag mégoly fontos részleteit teljes egészében (pl. az összes kötelező olvasmány kijelölésével) az alaptantervben szabályozzák, itt az elveket kell lefektetni és a fő irányokat kell kijelölni. A pedagógusok között vitát váltott ki az integrált természettudományos oktatás lehetőségének szerepeltetése, pedig ez elvben helyeslendő volna, de ha nincs, aki megfelelően tanítsa, csak további színvonalesés lehet az eredménye.

Hangsúlyozzuk, hogy a NAT tervezete szerint ez nem kötelező, csakis az arra megfelelően képzett tanárokkal rendelkező intézményekben és határozott igény felmerülése esetén követhető irány. Az integrált természetismeret oktatása főleg azoknak lehet hasznos, akik nem természettudományi területen képezik magukat tovább, hiszen számukra a részletek nem fontosak, nélkülözhetetlen azonban, hogy a modern tudomány állásának megfelelő, általános érvényű ismereteket szerezzenek a világról.

A természettudományos órák számának további csökkentése egy műszakilag és a természet törvényeinek ismeretében analfabéta társadalmi többség képét vetíti előre. Megoldást jelentene, ha ismét lehetővé tennék a már sikeresnek bizonyult humán és reáltagozatok létrehozását azokban a gimnáziumokban, ahol ehhez megvannak a személyi és egyéb feltételek. A NAT mellett fontos a duális szakképzés fejlesztése is. Támogatjuk a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének erre irányuló javaslatát, mely jelentősen előmozdíthatja hazai szakmunkások és középvezetők gyakorlati képzését.

Felsőoktatás

A nyáron felajzotta a kedélyeket a „gender” szakok „betiltásáról” szóló vita. Tudomásunk szerint nincs szó betiltásról, csupán annyi történt, hogy a kormány a hatályos jogszabályok keretei között maradva visszavonta a téma külön szakon való oktatására vonatkozó engedélyt.

Álságos a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság Alaptörvénynek ellentmondó korlátozásáról beszélni, mert a téma továbbra is szabadon kutatható és oktatható, legfeljebb nem egy kiemelt figyelmet vonzó önálló szakon, hanem például a szociológia főtárgy vagy egy doktori program keretében.

Általános megfigyelés, hogy az elmúlt húsz évben túl sok felsőoktatási szakot akkreditáltak. Sem a Magyar Akkreditációs Bizottság, sem az illetékes minisztérium nem tudott ellenállni az erre irányuló nyomásnak, márpedig a legtöbb esetben ez nem vagy csak alig járul hozzá a képzés minőségének javításához, hanem inkább csak helyi csoportérdekeket szolgál.

A felsőoktatásban továbbra is súlyos gondot jelent a túlzott központosítás, a túl szigorú, körülményes, ezért a bürokráciát elfogadhatatlanul növelő, az ügyintézést lassító közbeszerzési szabályozás. Ez annyira megnehezíti például a vegyszerek, a kisebb és közepes műszerek beszerzését, a szakmai utazások, gyakorlatok megszervezését, hogy volt eset, amikor egy pályázat nyertese lemondott az anyagi támogatásról, mert a bénító adminisztráció miatt nem látta biztosítva a pályázatban vállalt kutatási feladat teljesítését.

Tudatában vagyunk annak, hogy az uniós pályázatok esetében a közbeszerzési eljárást törvényesen, az előírásokat pontosan betartva kell lebonyolítani, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hazai tudományos pályázatok esetében ezekhez képest kis összegekről van szó, így a közbeszerzési szabályok erőltetése értelmét veszti.

A bénítóan ható bürokrácia rontja a hazai kutatás versenyképességét, demoralizálja a felsőoktatás és a kutatás szereplőit. Egyszerű megoldás lenne, ha egy pályázat témafelelőse adott értékhatárig szabadon dönthetne az eleve meghatározott célra fordítható forrás elköltéséről, őt viszont a megfelelő hivatal szigorúan ellenőrizné, és visszaélés esetén kizárhatná a további pályázatokból.

Tarthatatlan, hogy a jelenlegi műszaki és természettudományos normatíva nem fedezi a tényleges oktatási költségeket, ezért több helyen vészhelyzet alakult ki. Ezt nem lehet másképp áthidalni, csak a normatíva mihamarabbi, jelentős emelésével.

Figyelemre méltónak tartjuk a Corvinus Egyetem átalakításának gondolatát. Az alapítványi forma nagyobb adminisztratív és gazdasági szabadságot biztosítana az intézménynek, és automatikusan megoldódna például a közbeszerzések problémája. Kiterjesztése más állami egyetemekre azonban nagy körültekintést és elmélyült elemzést igényel, annál is inkább, mivel számos területen (pl. a természettudományban) a felsőoktatás nem lehet önfenntartó.

Tudomány

Üdvözöljük a kormány szándékát a kutatás, a fejlesztés és az innováció növekvő támogatására. Fontos azonban, hogy a szervezeti modernizálás ne károsítsa a már meglévő, főleg alapkutatási potenciált. Nagy port vert fel a Magyar Tudományos Akadémia autonómiájáról folytatott élénk vita, mely a tudós testület és a kormány között komoly feszültséget gerjesztett.

Az MTA mint köztestület bizonyos tekintetben kormányzati feladatokat is ellát. Erre támogatásának egy jelentős, állandó részét az állami költségvetésből kapja, tevékenységéről évente beszámol a kormánynak, kétévente pedig az Országgyűlésnek. Ezért téves az az állítás, hogy a költségvetési fejezet átalakítása jelentősen sérti az intézményi autonómiát, mert ez mindig is alá volt vetve – ha nem is egy minisztériumnak, de – a kormánynak és a törvényhozásnak.

A tudományos kutatás különleges jellege miatt bölcsen jár el a fenntartó állam, ha az autonómiát a lehető legszélesebbre bővíti, de nem ellenkezik az Alaptörvénnyel, ha – mint a világon mindenütt teszik – fenntartja magának a jogot egyes, a gazdaság számára fontos irányok preferálására, ezek kiemelt támogatására.

Ugyanakkor a kiemelés csak akkor lehet eredményes, ha a támogatásban részesülő kutatók azonosulnak a kitűzött célokkal, minden erejükkel igyekeznek ezeket elérni. A sokszor kapkodó és udvariatlan kommunikáció nem segíti a kibontakozást. Az előttünk álló évben az érintett intézmények alaposan felkészülhetnek a változásokra, hogy azokat kihasználva jobban teljesíthessék feladataikat.

Hogy megfelelő tudású egyetemi tanárokat lehessen kinevezni, fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon, sőt, kiteljesedjen az Akadémia minőségbiztosítási funkciója (legtöbb szakmában az MTA doktora cím), ami garanciát jelenthet arra, hogy a helyi csoportérdekektől függetlenül, csak a dokumentálhatóan arra érdemesek kaphassák meg az egyetemi tanári kinevezést. 

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiai forradalomban Magyarország fontos szerepet kap. Üdvözöljük a kormány támogatásával, az innovációs és technológia miniszter kezdeményezésével létrejött „Mesterséges Intelligencia Koalíció” megalakulását, ami platformot kíván teremteni az e területen dolgozó szervezetek, valamint ipari és akadémiai kutatók együttműködéséhez. Az ipar és az akadémiai-felsőoktatási szektor együttműködését Magyarország jövője szempontjából fontosnak tartjuk, ezen a területen minden előrelépést támogatunk.

A tudománnyal kapcsolatos viták között ismét előkerült a finnugor nyelvrokonság kérdése. Úgy gondoljuk, hogy ezt a rokonságot a százötven éve nemzetközi szinten is folyó kutatások mára egyértelműen tisztázták, és most sem merült fel olyan tudományos igényű adat vagy megközelítés, mely hathatósan cáfolni tudná. Kétségtelen az is, hogy a sajtó a nyelvrokonságot még mindig összekeveri az eredetbéli, azaz genetikai rokonsággal. Mindez nem zárja ki, hogy ápoljuk a kulturális rokonságot a török népekkel.

Eljött az ideje annak, hogy a modern kutatási módszerek felhasználásával felülvizsgáljuk az őstörténetünkkel kapcsolatos ellentmondásokat. Fontosnak tartjuk az elmúlt száz év történelmének valósághű bemutatását a tankönyvekben.

Egészségügy

Az egészségügy szerkezetének átalakítása hosszú évek óta várat magára. Sokak szerint ez a jelenlegi szerkezetben is jobban működik, mint sok nyugat-európai országban. Ebben van igazság, de figyelembe kell venni, hogy az egészségügyet két dolog tartja fent: az ott dolgozók elkötelezettsége és a paraszolvencia. Határozottan támogatjuk az utóbbi felszámolására tett és ezután teendő lépéseket.

Ez nélkülözhetetlen feltétele a kibontakozásnak, ehhez viszont az egészségügyi dolgozók bérét az európai átlagfizetés legalább kétharmadára kell emelni. Olyan egészségügyet szeretnénk, amely a szolidaritás elvén alapul, és amelyben jó minőségű az alapellátás. Meg kell hozzá nyerni az orvostársadalom egyetértését, és a teljes társadalom hathatós támogatását!

Radikálisan szét kell választani a magán és az állami egészségügyi ellátást, aminek sikeres végrehajtásához elengedhetetlennek tartjuk egy szektor-semleges, szolidaritás alapú állami egészségbiztosítási rendszer kidolgozását. Tarthatatlan, hogy a magánellátás az állami infrastruktúra, műszer- és géppark ingyenes használatára épüljön. Ennek felszámolásában a kormány messzemenően számíthat az erkölcsi támogatásunkra.

Javasoljuk, hogy a kormány szorosabban működjön együtt a Magyar Orvosi Kamarával. Fejleszteni kell a szakrendelői ellátást, hogy minél kevesebb beteget kelljen fekvőbeteg-intézményekbe irányítani. Ki kell jelölni a legfejlettebbnek tekinthető intézményeket. Ezek az egyetemi klinikai ellátó hálózatból és az objektív adatok alapján ide sorolható megyei nagykórházakból kerülhetnek ki. Meg kell határozni azt az egészségügyi ellátási csomagot, amelyet a társadalombiztosítás elbír. Ki kell jelölni a térítéses ellátások körét, koncentrálni kell az emberi erőforrást, a műszerparkot és a finanszírozást, hogy a magasabb szintű biztonságos ellátás elérhető legyen.

Európa

Végül néhány szót az Európai Parlament által ez év szeptemberében elfogadott Sargentini-jelentésről. Ez azt mutatja, hogy az Európai Parlament saját elveivel ellentétben nem ismeri el a nemzeti sokszínűséget és önrendelkezést. A túlzásokat és vitatható érvényű, esetenként valótlan állításokat tartalmazó, erősen elfogult jelentés kísérlet arra, hogy hamisan, rossz színben tüntesse fel Magyarországot és elriassza a neoliberális kánonnal szemben Európa védelmében ugyancsak fellépő szövetségeseit.

Nem gondoljuk, hogy a demokratikus deficittől szenvedő, még a szavazás rendjének szabályozásával is kudarcot valló Európai Parlament e jelentéssel jogalapot szerez arra, hogy ráerőszakolja akaratát a szuverenitásukat őrző tagállamokra.

Forrás:
http://www.bla.hu/professzorok/index.php?oldal=dl/az_orszag_2018.html