Történelmi párhuzamok és a képviselői eskü kulcsfontossága

“Vannak olyan helyzetek, vannak olyan körülmények, amikor nagyon nehéz azt mérlegelni, hogy vajh sikerül, vagy nem, hanem egyszerűen küzdeni kell.”

A 89 éves emberhez méltó távlati és történelmi szemlélettel szólalt meg Boross Péter egykori miniszterelnök. Téma: történelmi párhuzamok és a képviselői eskü kulcsfontossága.

Az egykori miniszterelnök kiemelten hivatkozik a történelem egyik legmélyenszántóbb könyvére: Oswald Spengler – A Nyugat alkonya I-II.

A könyvről láss egy kiváló összefoglaló cikket magától a kétkötetes mű fordítójától, Csejtei Dezső filozófiatörténésztől: A Nyugat Alkonya száz év után,

valamint egy politológustól itt: Spengler és a Nyugat Alkonya Az alapmű a muszlim népvándorlás hullámai miatt máig nem vesztett jelentőségéből

Röviden a könyvről:

Oswald Spengler közvetlenül az első világháború után adta ki monumentális történetfilozófiai művét, melynek jelentősége Herder, Burckhardt és Lamprecht munkáihoz mérhető, s mely döntően befolyásolta a század derekának gondolkodástörténetét.

“Az irodalomtörténet számára Spengler nagyságához nem fér kétség. Nemcsak stílusának gyönyörű világosságáért (őt igazán nem lehet »ködös« németnek mondani!), nemcsak történetmegvilágító nagyszerű ötleteiért, hanem elsősorban azért is művészi érték, mert a történelem egészét műalkotássá formálta, tökéletes szerkezetű épületté alakította az emberiség múltját, azt tette, ami csak a legnagyobb művészeknek adatik meg: értelmet vitt az értelmetlenségbe.” – Szerb Antal irodalomtörténész

Reklámok

Történelmi párhuzamok és a képviselői eskü kulcsfontossága” bejegyzéshez egy hozzászólás

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.