Trianon Gyógyítása Kriptovalutákkal – Helyi Pénzek és a Blockchain

TRIANON GYÓGYÍTÁSA KRIPTOVALUTÁKKAL

HELYI PÉNZEK ÉS A BLOCKCHAIN 

 

Ebben a rendkívül hosszú, de annál gazdagabb és páratlanul értékes bejegyzésben a Helyi Pénz Szoftver Blog gondolatait osztjuk meg arról, hogy Trianon sebeit hogyan lehetne begyógyítani “helyi pénzekkel”. Olyan gondolatokat olvashatunk a bejegyzésben, amit még magyar ember soha nem írt le, nem foglalt össze.

 

>>A HELYI PÉNZEK

A helyi pénzekről sokat beszélt Síklaky István, aki egy élhetőbb gazdasági-társadalmi modellen gondolkodott.

A helyi pénzek a fősodratú, sztenderd valutától, amit a jegybank bocsát ki mint nemzeti fizetőeszközt, eltérő pénznemek.

A helyi pénzeket kisebb lokalitásokban használják, pl. a soproni kékfrank, alsómocsoládi rigac, tokaji dukát, balatoni korona, illetve ennek mintájára készült hajdúnánási bocskai korona.

A “helyi pénzek” kifejezés a rövidsége miatt találó, azonban nem egészen pontos kifejezés, ugyanis azok egy nagyobb csoport tagjai, a kiegészítő pénznemek/valuták halmazába tartoznak.

A helyi pénzektől eltérő kiegészítő valuta/pénznem, röviden csak kiegészítő pénz, lehet pl. egy trianon sebeit gyógyítani kívánó, funkcióspecifikus vagy ágazatspecifikus társadalmi kiegészítő pénznem.

A kiegészítő valuták lehetnek még kereskedelmi kiegészítő pénznemek, pl. a benzinkutaknál vagy hipermarketeknél használt pontgyűjtőkáryák, amiken összegyűlt pontokból aztán terméket lehet vásárolni az adott cégnél.

Tehát pl. egy szocális valuta, amivel családtámogatás, élelmiszervásárlás, állami tulajdonú közműszámlák rendezése, támogatható, illetve pl. társadalmi kohéziót erősítő munka, egészségügyi munka, nyugdíjas-ellátási munka motiválható. Csak a fantázia szab határt a felhasználhatóságra.

A kiegészítő pénznemek legnagyobb kritikája, hogy nem elég hatékonyak. Így van! Nem olyan hatékonyak a pénzszivattyúban, mint az adott állam sztenderd, globálisan átváltható nemzeti pénzneme, viszont cserébe kihasználatlan (társadalmi) kapacitásokat, kihasználatlan (humán) tőkéket mozgósítanak, amit a nagypénzek nem akarnak és nem is tudnak, nem is érdekeltek támogatni.

>>PÉNZNEMEK TÍPUSAI, “HELYI PÉNZEK” TÍPUSAI

Tehát amivel az emberiség árut és szolgáltatást cserél tagjai között, azt pénznemnek hívjuk. Ami megtestesíti a pénznemet (amin “utazik”) az a fizetőeszköz. A fizetőeszköz egy konkrét egységét, “darabját” hívjuk pénznek. De a szavak betűszámának rövidsége miatt sokszor a pénznemet is pénznek hívják. A valuta szó és a pénznem szó ugyanaz, a valuta szakmaiasabban hangzik.

>KÉTFAJTA PÉNZNEM LÉTEZIK: SZTENDERD ÉS KIEGÉSZÍTŐ

A sztenderd amit az adott állam jegybankja (és adóhivatala) elfogad nemzeti valutaként/pénznemként.
[Amit a jegybank elfogad, az de jure a nemzeti valuta, amit az adóhivatal elfogad, az de facto a nemzeti valuta.]

-A kiegészítő pénznemek kettő típusa: kereskedelmi és társadalmi

A kereskedelmi kiegészítő valuták a benzinkút-társaságok, légitársaságok és kereskedelmi áruházak által használt pontok (amiket kreatívan néha neveznek másnak is, pl. hűségpontnak, törzsvásárlói pontnak).

A társadalmi pénznemek azok, amikre általában a “helyi pénz” kifejezés alatt gondolunk. Ezeknek a célja, hogy valami olyant elérjünk a társadalomban, amit a sztenderd valuta nem bátorít vagy nem tesz lehetővé. De még így is pontosítható a “helyi pénz” fogalma. Ugyanis ha nem pontosítjuk, valami nagyon fontosat hagyunk ki.

-A társadalmi kiegészítő pénznemek két csoportja:
FUNKCIÓ-SPECIFIKUS ÉS LOKALITÁS-SPECIFIKUS.

>LOKALITÁS-SPECIFIKUS KIEGÉSZÍTŐ VALUTÁK

A lokalitás-specifikusság a lényeg a helyi pénzeknél. Végre eljutottunk oda, hogy mik is a helyi pénzek. LOKALITÁS-SPECIFIKUS TÁRSADALMI KIEGÉSZÍTŐ PÉNZNEMEK/VALUTÁK. Jó, magyarul és röviden helyi pénzek, kész.

A lokalitás-specifikusság lényege, hogy nincs pénzszivattyú, helyben marad a pénz. Van mivel fizetni, “van pénz”. Tehát ide tartozik a soproni kékfrank és társai. Az, hogy helyben marad a pénz, alapvetően a mennyiséget jelenti, de emiatt valójában a forgási sebességet is: hamarabb cserélnek gazdát az áruk, ha van mivel kifizetni. Ha van pénz, gyorsan cserélnek gazdát az értékek. Ha nincs pénz, addig nem cserélnek gazdát az értékek, amíg nincs mivel fizetni.

Tehát az értékek forgási sebességét is befolyásolják a kiegészítő pénznemek és ez a legfontosabb. És mivel az értéket a pénz szimbolizálja, testesíti meg, hiszen azzal tudjuk kifejezni és továbbítani, ezért az “érték” szóval a “pénz” szót szinonimaként használhatjuk: annál nagyobb a jólét, minél nagyobb a pénz forgási sebessége.

Ha nincsen sztenderd pénz, akkor a kiegészítő pénz átveszi az értékek gazdacseréléshez szükséges közvetítő közegének szerepét, így biztosítja az értékek/pénz nagyobb forgási sebességét.

Ugyanis alapvetően a jólétet a pénz, figyelem, FORGÁSI SEBESSÉGE határozza meg (velocity of money), és nem a felhalmozott mennyisége (quantity of money). Nem attól él jól egy falu, egy megye, egy határon átnyúló régió, hogy sok pénz van ott, hanem attól, hogy az a pénz nagy gyakorisággal cserél (helyben) gazdát, mert így tudnak az értékek áramlani, ekkor van élet, és jólét.

De a forgási sebességet máshogy is lehet befolyásolni.

Ez pedig az időbeli korlátozottság, és a pénztartás díja. Tehát a “holnap estig váltsd be a törzsvásárlói pontokat, különben nagyrészben/teljesen elvesznek” motivációja, hogy ne felhalmozd, hanem áramoltasd a rendszerben a kiegészítő pénzedet. A Silvio Gesell által bevezetett kiegészítő valutánál is volt egy időhatár, ameddig használható volt. Ezzel volt biztosított a pénz forgási sebessége.

Sajnos a mai “modern” helyi pénzeknél erre nem figyelnek oda (illetve túl tág, sokéves keretet szabnak meg erre), ez is bizonyítja, hogy a közgazdaságtani egyetemeken milyen jól kilúgozzák az agyunkat, milyen fals keretrendszert építenek be az elménkbe (itt Lietaer gondolait idézzük saját szavainkkal), hogy ezt A LEGFONTOSABB ÖSSZETEVŐT KIHAGYJÁK az egyenletből.

Ugyanis az alapgondolat a következő: az áruszállító tengeri hajó biztonságban van a kikötőben, de nem az a dolga, hanem hogy az értéket közvetítse két hely/személy/embercsoport között. Ezért úgy ösztökélték már Gesell korában is a hajókat, hogy csipkedjék magukat (legyen forgási sebesség), hogy díjat kellett fizetni a parkolásért (pénz-felhalmozásért, harácsolásért). Az időkorlát a kiegészítő pénzeken pontosan ez: akár teljesen elvesztheted a pénzed (vagy akár csak 20%-át), ha időben nem költöd el. Máris biztosítva van, hogy a helységben vagy megyében, vagy ha nagyobban, több mint “helyiben” gondolkodunk, az egész társadalomban vagy hátoron átnyúló régióban biztosítva legyen a pénz ténlyeges aktív használata értékcserére, a megfelelő forgási sebesség biztosítása által (mert így teljesen demotiválva van a felhalmozás/megtartás, arra ott vannak a sztenderd pénznemek).

>FUNKCIÓ-SPECIFIKUS KIEGÉSZÍTŐ VALUTÁK

Ha kitágítjuk a látómezőnket, akkor nemcsak “helyi-ségben” lehet gondolkodni, hanem a támogatni kívánt funkcióban is.

Ugyanis a pénz mindig valamire ösztönöz. A PÉNZ VALÓJÁBAN MOTIVÁCIÓS/ÖSZTÖNZŐ ESZKÖZ, TEHÁT TÁRSADALOM-MÉRNÖKSÉGI FEGYVER.

A yang-típusú monopol pénznemek, mint az amerikai dollár, a japán jen, a magyar forint, arra ösztönöznek, hogy minél több legyen belőle az egyénnek és minél kevesebbtől kelljen megszabadulni. Tehát versenyre, önzésre,
együtt-nem-működésre. A yin-típusú, kiegészítő funkcióval bíró pénznemek pedig cél-specifikusan tudnak ösztönözni. Például belgiumban a török bevándorlók telepein a Torekes nevű kiegészítő pénzzel érték el, hogy rend legyen az utcákon.

A FUNKCIÓ-SPECIFIKUSSÁG TÁRSADALMI SZINTEN IS MŰKÖDTETHETŐ.

Külön pénznem lehet a rendőrség-honvédelem-egészségügyi dolgozók részére, külön az oktatási rendszer részére, külön a nyugdíjrendszer-egészségügyi ellátás részére. Ezek átfedhetik egymást. Ezekkel célokat lehet elérni. Pozitív társadalom-mérnökségi célokat lehet megvalósítani.

Például Litvániában a Dora fizetőeszközzel, amit egy erre a célra alapított állami alapítvány működtet, az időseket a digitális technológiák használatára oktató fiatalok pontokat kapnak (ugyanúgy mint vásárlásnál a hipermarketben), és itt a pontokat az államnál használhatják fel, ebben a konkrét esetben egy álmuk megvalósítására.

Pl. egy fiatalnak az az álma, hogy eljusson Tibetbe jógát tanulni, az belekerül x összegbe és az alapítvány kiszámolja, hogy mennyi, a felhasználó/fiatal által teljesített, teljesítményként leadott érték felelne meg ennek. Ha annyit ledolgozott (jelen esetben időseket oktatva olyanból, amit ő eleve kisujjból tud, mert bele született), akkor megkaphatja az ellenértéket, a jutalmát. Ilyen módon imádják a fiatalok tanítani az időseket, azaz gyűjteni az álmaikért a pontokat, és ilyen módon a digitálisan írástudatlan társadalmi osztályok felzárkóztatása közel 0Ft-ból kivitelezhető, hiszen a Dora digitális kiegészítő pénznem: ingyen van. A billentyűzeten a 0 számbillentyűt leütni pont nem kerül pénzbe. Viszont az ilyen módon végzett társadalmi tevékenység forintban mérhető, sokmilliárdos értéket jelent. A rendszert Bernard Lietaer ötlete alapján és az ő segítségével dolgozták ki.

Ez a kiegészítő rendszer, és általában a kiegészítő pénznemek, SEMMIBEN NEM SÉRTIK A BANKOK ÉS A MULTINACIONÁLIS CÉGEK ÉRDEKEIT, PROFITOT NEM VONNAK EL TŐLÜK.
A Dora kiegészítő pénzem sms-es fizetéssel működik, erre lefejlesztettek egy külön platformot, de egyébként a holland STRO Alapítvány nyílt forráskódúként is használható szoftvere, a Cyclos is használható ilyen rendszer állami szintű, saját szoftver-tulajdonú felépítésére. Működhet mobil applikációval és internetes felülettel egybekötött rendszerre, kombinála a papír alapú és digitális alapú megoldást.

 

>>DIGITÁLIS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZNEMEK

Ma a világon több embernek van okostelefonja, mint bankszámlája. A kiegészítő pénznemek lehetnek papír alapúak és digitálisak és, figyelem, a kettő nem, azaz nem zárja ki egymást. Ahogyan pl. a svájci WIR esetében sem.

A digitális kiegészítő pénznemek szoftveres megoldásokon alapulnak. Ezek az egészen egyszerűtől (pl. egy webshop hűségpont gyűjtő rendszere) az egészen kifinomultakig (pl. egy globálisan használható, decentralizált kiegészítőpénznem-rendszer) terjedhetnek.

Magyar megoldás:

Az a jó, hogy a magyar állam ki tudna alakítani, fejlesztetni magának egy sajátot. Igazából az Erzsébet Utalvány Plusz is ilyen, ott forint névvel illetik a kiegészítő pénznemet ami 1-az-1-ben váltható a magyar forinttal és mivel az Erzsébet Utalvány Plusz már kártya alapon működik, amin van beépített chip, tehát digitális kártya, azon a kártyán több virtuális zseb található, ami azt jelenti, hogy különböző FUNKCIÓKRA felhasználható forint-típusok vannak rajta (mindegyiket forintnak hívják, de ezek mind külön kiegészítő pénznemek).

Ez egy magyar megoldás. Egy helyi megoldás. Egy nagyon jó megoldás, ami készen áll arra, hogy igazán használják, ha összeomlana a nyugati/nemzetközi fizetési rendszer.

Ugyanakkor ennek hátránya, hogy kormányfüggő. Egy új kormány szétverheti. Ez elementáris, fundamentális veszély.

Globális megoldás:

Meg lehet azonban a digitális kiegészítő pénznemeket úgy is csinálni, hogy ne lehessen őket szétverni, megszüntetni. Erre találták ki a blockchain technológiát. Ezzel a hatalom a felhasználók kezébe kerül, de ezt az állam tudja a közösség javára is használni, hiszen ezzel a technológiával a fentebbi megoldáshoz hasonlóan, létrehozható egy NEMZETET EGYESÍTŐ GLOBÁLIS VALUTA.

 

>>A HAMIS-ZÁSZLÓS BITCOIN
(nem egyenlő a blockchain
technológiával)

A bitcoin-nal robbant be a köztudatba a blockchain technológia. Sokan, a legtöbben összekeverik a kettőt, még közgazdasági egyetemeken is.

A Bitcoin egy kriptopénz(nem) (cryptocurrency), egy cég, egy márka, ugyanúgy egy kereskedelmi kiegészítő valuta/pénznem, mint amit egy hipermarketben használunk. Célja a profitgyűjtés. A bitcoin megismétli a hagyományos/fősodratú pénzrendszer két alapvető hibáját: felhalmozásra és spekulációra ösztönöz (mesterségesen nyomják fel az árfolyamát).

A bitcoin tehát egy hamis-zászlós hadművelet, egyik célja, hogy széles tömegek elméjében elhiteltelenítsék a kiegészítő pénzeket és a blockchain technológiát.

A BITCOIN TALÁLTA FEL, VEZETTE BE AZ EMBERISÉGNEK A BLOCKCHAIN TECHNOLÓGIÁT. A KETTŐT ÉLESEN KÜLÖN KELL VÁLASZTANI.

 

>>FOGALMAK

A blockchain egy dolgot jelöl. A bitcoin szó több dolgot is jelöl.

A bitcoin egy technológia (eljárási módszertan, protokoll), egy fizetőeszköz, tehát egy pénztovábbítási, értéktovábbítási módszer. Ilyen fizetőeszköz a fémpénz, a papírpénz, egykoron (más országokban) a váltó, a bankkártya. Tehát az az eszköz, amin keresztül a pénz, az érték továbbítódik.

A bitcoin egy (kripto)pénznem (mint pl. forint; a kriptográfia titkosírást jelent). A blockchain pedig a fizetőeszköz/technológia, ahogyan az értéket megtestesítő pénznem továbbítódik (pl. emeld díjas sms vagy bankkártya).

A bitcoin egy platform is (amin a bitcoin pénznem/kriptovaluta cserél gazdát, a bitcoin technológiát alapul véve, ami a blockchain technológia egy specifikus cég általi specifikusan testreszabott változata).

Tehát a blockchain technológiával működő kriptopénzek (kriptopénznemek) arra valók, hogy termékek és szolgáltatások eladói és vevői megtalálják egymást és rendezzék az ügyletet. Az a rendszer, amiben ezt megteszik, az a platform.

A bitcoin pénznem a megegyező nevű bitcoin platformot használja (és egy sajátos változatát a blockchain technológiának, amit ők bitcoinnak neveztek el). A bancor pénznem (blockchain alapú/technológiájú pénznem) az Ethereum platformot használja.

 

>>AZ ETHEREUM PLATFORM

Az Ethereum nyílt-forráskódú (tehát teljesen átlátható és szabadon bárki által továbbfejleszthető, testreszabható) platformot egy, a Bitcoin cégből kivált fiatalember alapította azzal a szándékkal, hogy decentralizált fejlesztést vigyen a blockchain technológiába (a bitcoin cégnél elutasították a decentralizáltságot). A platformot egy svájci alapítvánnyal és tömegfinanszírozással fejlesztették fel.

Például a sokak által használt Google Chrome böngésző, mely a világ legbiztonságosabb, leggyorsabb internetböngészője, szintén nyílt forráskódú, ugyanis a Google nyílt-forráskódú böngészőjén, a Chromium böngészőn alapul. A világ legjobb hackerei vesznek részt a Google által nyitott versenyeken, hogy a Google által felajánlott magas nyereményért (terepjáró) törjék fel a programot. Még senkinek sem sikerült.

A nyílt forráskódú Ethereum platformra alapul a Bancor Protokoll.

 

>>BANCOR PROTOCOL és TRIANON GYÓGYÍTÁSA

A Bancor Protocolt egy 100%-ig izraeli születésű emberekből álló csapat fejleszti (értsd: biztos, hogy meg fog maradni és szélesen használható lesz).

A Bancor protokoll egy technológia-felhasználási mód: tehát egy előírás-rendszer arra, hogy a blockchain-technológiát, milyen módosított formában, hogyan használják.

A Bancor Protokol KIKÜSZÖBÖLI A BITCOIN HIBÁIT: automatikusan konvertálható, decentralizált a likviditása, automatikus az árkalkulációja és bele van építve a negatív kamat is (angolul demurrage), amit Síklaky mestere, Silvio Gesell olyan sokat említett). Ezek olyan IRDATLAN NAGY ELŐNYÖK, amiket soha a történelemben pénznem nem birtokolt. De hogy ezek mit is jelentenek?

A bockchain technológia egyik lényege, hogy ha egyszer elindítják, akkor utána nem megváltoztatható a rendszer, magától működik és magától bővül/gyarapodik. És az Ethereum alapú Bancor lényege, hogy mindezt decentralizáltan teszi.
Tehát például ha az az (akár állam által tulajdonolt) nonprofit
Kft., ami az elején lefejleszti, elindítja, majd jogutód nélkül megszűnik, egy olyan HATÁROKON ÁTÍVELŐ NEMZETEGYESÍTŐ PÉNZNEMET indít útjára, ami utána megadóztathatatlan, betilthatatlan, felszámolhatatlan bármilyen állam által.

>>A BANCOR DOKUMENTÁCIÓJA

Bernard Lietaer amikor eleinte megismerte a Bancor-t készítő csapatot, és hogy mi a tervük, azt mondta, ez egy vicc, túl szép. De mivel ő pénzügyi informatikában jártas rendszermérnök, igencsak mélyére lát a technológiának és a rendszernek és azóta a fejlesztő bizottság tagja. Még ha nem is jönne össze az egész, egy olyan pozitív precedenst teremt és olyan megoldásokat fejleszt ki, amit a jövőben más (pl. magyar állam vagy nemzet általi) kiegészítő pénznemek is átvehetnek, hiszen nyílt forráskódú fejlesztésről van szó. És már léteznek működő Bancor közösségek, pl. Izraelben 20.000 anyuka egymás között értékcserére már használja a Bancor-protokollt használó, Lev Israel mobilapplikációt (lásd az alábbi videókat).

A Bancor Protokol dokumentációját, összefoglalóit megtaláljátok a Drábik János Box fiókban azzal a Bernard Lietaer által írt kezdeményezéssel együtt, amiben kifejti, hogy néhány Kelet-Európai államba hogyan javasol egy MEZŐGAZDASÁGI KIEGÉSZÍTŐ VALUTÁT, amely ezen a Bancor nyílt-forráskódú protokollon alapulna.
Nyomtatható dokumentumok itt: https://app.box.com/v/drabikjanosbox

A Bancor videós összefoglalóját, ami NEM helyettesíti a fentebb említett dokumentációkat, legkiválóbban Bernard Lietaer professzor előadásai adják (ezekről szólóan már angol a bejegyzésünk).
Az alábbi első videónál, a kétórás előadás utolsó fél óráját elég megnézni (különösen a hallgatói kérdésekre adott válaszokat). Ezt külön is feltöltettük, a hallgatói kérdésekből a lényeget kiválogatva, a Leleplező Magazin youtube-csatornájára: https://www.youtube.com/watch?v=XK6zEeq54fU

A második videó pedig eleve egy húszperces összefoglaló a Bancorról, amiben az előbbi videóban nem szereplő, fontos információkat tár elénk a világ vezető kiegészítő pénznem szakértője.

 

COMPLEMENTARY CURRENCIES AND BLOCKCHAIN

Bernard Lietaer: Economic Justice – Theory to Practice

The Part where Mr. Lietaer speaks about the Bancor Protocol, starts at https://youtu.be/LuLslzRgWQI?t=1h45m19s

Full video: International Student Week in Ilmenau 2017, Germany
https://www.youtube.com/watch?v=LuLslzRgWQI

Bernard Lietaer is an expert on monetary systems. He has been Professor of International Finance at the University of Louvain in Belgium, financial advisor to several Latin American governments, Head of Organization and Electronic Data Processing at the Belgian central bank, manager of a hedge fund whose profits were used for social and ecological projects, and advisor and speaker on various alternative financial systems.

He is one of the most innovative economists in the world, recognized for his evaluation of the global financial system.

He investigates possibilities for establishing fairer and more effective monetary systems through ideas such as complementary currencies and mutual credit, among others.

 

SEE ALSO:

Bernard Lietaer (BProtocol Foundation) excited about the Initial Coin Offering (ICO) of the Bancor, which has raised $150 million in 2 hours! https://www.youtube.com/watch?v=NvrvBTuKyrA

Bernard Lietaer is a currency expert, author of the well-known “The Future of Money: Beyond Greed and Scarcity” and famous for coming up with the idea for the Euro. Dr. Lietaer designed the ECU, the mechanism which enabled the currencies of twelve countries to converge, while he was at the central bank of Belgium.

Currently he Chief Monetary Architect at B(ancor) Protocol Foundation which raised $150 million in 2 hours after the ICO launch. For Bernard, Bitcoin is not important, but blockchain is. He says Bancor is not a coin but it’s a protocol that makes it possible for crypto currencies to be marketable and convertable without a third party. Lietaer thinks it has the power to change the playing field.

Bancor protocol is a cryptocurrency based on the Ethereum Blockchain using tokens as smart contracts for peer to peer commerce with built-in demurrage (negative interest rate).

Advertisements