Munkahelyi szolgából non-lokális szabad vállalkozó

Hogyan élhetnél jobban? Sok fiatal Y- és Z-generációs, aki szüleinek lelkesen megfelelni szándékozik, hogy hátha úgy majd kap elismerést és szeretetet, csalódással szembesül: ott ül az egyetemen egy olyan szakon, amit igazán nem is szeret, csak hallgatott az “ebbe’ van a pénz” jeligére és a “hát de valamiből meg kell élni” lélekölő szlogenekre. 

A kollektív városi legenda szerint tanulj jól, menj egyetemre, és dolgozz alkalmazottként, majd jó lesz, megbecsült leszel.

Aztán sokan harmincon éves korukban rádöbbennek, jó néhány év tapasztalattal a szakmájukban, hogy amit a főnök csinál, azt én is tudnám csinálni, és akkor a szuperbruttóm is az enyém lenne, nemcsak a nettóm. Csak közben eltelt tíz év. Ciki. Sokan negyvenéves korukban szembesülnek azzal, hogy “én miért dolgozok másnak, mikor a magam vagyonát is építhetem/építhettem volna?”

Mert azt soha nem mondják el, de a tőkeizmus, a kapitalizmus arról szól, hogy akinek van tőkéje, az learatja a tőke gyümölcseit, akinek meg csak munkaereje van, az csak a munkájáért járó ellenértéket kapja meg, de a munkája által létrehozott gyümölcsökre már nem jogosult, az a főnöké, azért övé a cég, és nem a tied.

Alkalmazottként a munkád létrehozott gyümölcse már nem a tiéd, csak a munkád ellenértéke.

Kit érdekel, ha elismernek, ha közben önmagad ellen teszel, nem tudsz öregkorodra félretenni, nem tudsz majd a gyerekednek olyan jólétet teremteni, amilyent adni szeretnél, csak olyant, amit a hiteltörlesztés utáni kis maradék lehetővé tesz… Beletörődsz, elfogadod, hogy az élet ennyicske, “dógozol” tovább, szürke hétköznapok, hétvégenként egy kis szexecske, gyerek növöget és éljük az amerikai álmot – legalábbis posztkommunista ország életszínvonalához méltóan (se?).

Van egy másik út is.

A nehéz út. A rögös út. A szűk ösvény. A kevesek által járt út.

A cikk folytatódik az alábbi “Bővebben” linkre kattintva:

De az a helyzet, hogy az előbbi út, az alkalmazotti út is nehéz. Vacak mindkettő út, de másképp. Szenvedés, erőfeszítés, kitartás, küzdelem kell mindkét úthoz. Szolgának lenni, mert alkalmazottnak lenni végeredményben az, vagy a saját vállalkozásod szolgájának lenni. Ha már így is, úgy is szolga vagy, melyikként jobb? Rabon vagy szabadon dolgozni sokat? Hogyan jobb kitartónak és alázatosnak lenni és tűrni a pofnokat: alkalmazottként vagy önmagad cégéd építve (mert mindkettőnél ez lesz). Bármilyen személyiségtípus meg tudja találni a maga helyét vállalkozóként. Nem kell könyökölni mindenáron. Vannak olyan piacok, ahol sok hal is jól megfér és a nagy hal más részeken mozog.

A magyar gazdaságnak is érdeke, hogy erős középrétege (értsd: önmagától függő emberei, családjai, nem a főnöktől függőek) legyenek, mert csak ezeknek az embereknek van ereje, mentális és financiális képességei, szabadon dönteni. Akinek a főnök bármikor megadhatja a valagának az odavalót, az nem szabad, az kussol. A kormánytagok is nem véletlenül szoktak úgy fogalmazni, hogy bérből és fizetésből élők. Mert másképp is lehet jól élni: bevételből. Bér és fizetés jár az alkalmazotti és munkás életért, bevétel a nagyobb értéket teremtő, vállalkozói életért.

Számos olyan, legtöbb esetben alkalmazottként végzett tevékenység van, amit ugyanott, ugyanannak, ugyanúgy, de jogi szempontból más titulusban végezve, a bevételedet meg tudod körülbelül duplázni. Egy egyszerű polgári jogi dolog fontosságát szem előtt tartva.

A vállalkozás kiépítéséhez tudás vagy tőke kell. És nagyon hamar eljön az a pillanat, hogy önmagában a tőke nem elég. Viszont önmagában a jó tudás nagyon sokáig lehet elég. És nagyon jó módszer az, ami egyébként az általánosan elterjedt, hogyha az ember alkalmazottként kitanulja a szakmát, utána saját vállalkozást indít. A legtöbb alfahím így csinálja. Aki jólétet akar a gyermekének, az alkalmazotti státuszból ritkán fog sikerülni. Vagy akkor emigrálni kell Eurábiába és ha lányod lesz, nikáb és hidzsáb a ruhászszekrénybe. Vajon Isten méltatlan életre teremt és gyökereket akar vagy szabad és önálló embereket maga mellé társakul?

A vállalkozás indításnál 8 alapvető típusú probléma van, amikre jó válaszokat kell tudni adni. Ha ezeket tudjuk, a vállalkozás indítás a 21. században emiatt egzakt folyamatnak tekinthető, nagyon sok faktortól függ, több ezer döntést meg kell hozni az elején, de: kivitelezhető, megoldható. 

Van-e benned alázat, hogy szembeszállj a szürkeségre ítélt életeddel és félredobd az előítéleteidet, a lustaságodat, és tanulj attól, akinek már sikerült és felépíts te is egy méltó, bőségben teli és gazdag életet?

A szabad élet lehetséges. 

Advertisements