Miért eleve fenntarthatatlan a jelenlegi pénzrendszer?

MoneyBlackHole2Pár száz éve a világ átállt a teljes fedezetű, jellemzően kamatmentes pénzről az ún. tartalékrátás bankrendszerre, ahol a pénzt elsősorban nem az állam, hanem a bankok teremtik, méghozzá tartozás formájában, amiért még kamatot is kérnek. A tőkerész visszafizetésével a bank által teremtett (számla)pénz megszűnik, de még a kamatot is ki kell fizetni, ám az ehhez szükséges pénzmennyiséget senki nem teremtette meg. Így aztán a végén valakinek vagy többet kell dolgoznia, vagy ha már képtelen, akkor további (szintén kamatterhelt) hiteleket kell fölvennie, hogy a meglévők kamatait fizethesse. Ez az ún. “adósságcsapda”. Ma egyébként az állam csupán a készpénzt teremti, ami a teljes pénzállomány néhány százaléka.[1]

A vállalatok a kamatokra szánt összeget jellemzően profitszerzés, vagy költségcsökkentés révén teremtik elő, és ha nem sikerül, csódbe mennek. Az államnak persze még ott az adóemelés eszköze is a csőd elkerülésére (vagy éppen a kiadások csökkentése), ám a sor végén valaki mindig veszít, a bank pedig mindig nyer. Ez lényegében egy (adós)rabszolgasággal kombinált piramisjáték, ami egy gazdasági recesszió esetén összeomolhat (lásd: Görögország). Ha pedig a bankok összehangoltan úgy döntenek, hogy időlegesen  úgymond “elzárják a pénzcsapokat” (azaz visszahívják a régi hiteleket, megemelik a kamatokat, és csökkentik az újabb hitelek összmennyiségét), mint ahogy az oly sokszor megesett a történelem során, azzal máris válságot idéznek elő.[2] Sőt, a jegybank egymaga is okozhat álságot, ami különösen veszélyes, ha részben vagy egészben magánkézben van – mint pl. a FED, ami a legnagyobb szerepet játszotta a Nagy Gazdasági Világválság kialakulásában, és ezt Ben Bernanke, a FED volt elnöke is elismerte.[3]

Ahogy egyre inkább eladósodnak az országok, az adósságcsapda egyre több államháztartást fenyeget, és pár évtizeden belül az országok többsége csődbe mehet, csak mert túl sokkal tartozik egy maréknyi uzsorásnak (ráadásul a tartozás java része kamat, a tőkerészt pedig már rég visszafizették, még úgy is, ha figyelembe vesszük az inflációt) – egy idióta játék keretében, amit bármelyik kormány bármikor befejezhetne. Csakúgy, mint Andrew Jackson, aki 1835-ben először és utoljára fizette vissza az USA teljes adósságát, amihez az állam saját, tartozásmentes pénzét használta. Meg is próbálták öletni, ám csodával határos módon a támadó mindkét fegyvere beragadt, így az elnök megmenekült. Ehhez tehát kell némi politikai bátorság, ami a mai politikusokból látszólag teljesen hiányzik.

De ha belegondolunk, adja magát a kérdés: miért kellene egy ún. “független” államnak kölcsönt felvennie bárkitől, mikor saját magának is megvan a hatásköre, hogy pénzt állítson elő? Nyilván nem kell. Egy független állam úgy is dönthet, hogy saját, adósságmentes pénzt hoz létre, ráadásul olyan mennyiségben, amire éppen szüksége van. Érdemes hozzátenni, hogy az állam pénzteremtésének csak úgy van értelme, ha közben a tartalékrátát törvényileg 100%-ra emeli, különben a pénznyomtatás hatalmas mértékű információt eredményezne. 10%-os taratlékráta mellett ugyanis a bankok még 10-szer annyi pénzt teremthetnek, mint amennyi a pénzalap. A lényeg tehát, hogy a pénzalap mennyiségét felemeljük a teljes pénzmennyiség szintjére, miközben taratlékrátát emelünk, és pénz nyomtatunk. Amint ez megvan, onnantól kezdve az állam közvetlenül tudja szabályozni a forgalomban lévő pénz mennyiségét, hogy az mindig igazodjon a gazdaság méretének változásához (támaszkodhatunk az előrejelzésekre). Ha kell, az állam még többpénzt nyomtat, ami a jegybank széfjeibe kerül, és megjelenik számlapénz formájában az államháztartás központi számláján, amit aztán elkölthet a gazdaságba. Ha pedig zsugorodna a gazdaság, az infláció elkerülése végett az állam meg is semmisítheti a készpénzpénz egy részét, amivel párhuzamosan csökkenti a központi számlán, vagy az egyéb, saját számlákon szereplő pénzmennyiséget. Guernsey szigete egészen hasonlóan szerezvi pénzügyeit immár 200 éve, és azóta egy mélységesen eladósodott, szegény államból egy élettel teli, virágzó közösség lett, és elkerülte az inflációt is.

[1] https://positivemoney.org/how-money-works/how-much-money-have-banks-created/
[2] 1891, American Bankers’ Association, megjelent: “The Congressional Record”, 1913 április 29.
[3] http://www.federalreserve.gov/boarddocs/speeches/2002/20021108/default.htm