Elavult oktatási-, és gazdasági rendszer

school_its_way_more_boring_than_when_you_were_there-460x307Az iskolában temérdek évszámot, verset és képletet megtanítanak, de a jelenlegi pénzügyi-, és gazdasági rendszer működését nem, noha utóbbiak sokkal inkább meghatározzák életünket… Nehogy már megismervén működésüket, netán múltbéli, ill. lehetséges jövőbeni alternatíváikat esetleg megkérdőjelezzük a rendszert, tekintve azt a mérhetetlen felesleges szenvdést, amit okoznak (pl. hajléktalanság, éhezés, háborúk).

Az iskolát végzettek többsége pl. nem tudja, hogy a tartalékrátás bankrendszer, és a kamatterhelt hitel kombinációja csupán egy néhány száz éve legalizált csalási forma, [1] vagy hogy évtizedek óta bőség van a legalapvetőbb javakból (pl. étel, lakás), [2][3] így ezeket már nem is pénzért kellene adni-venni (minthogy a pénz a szűkös javak elosztásának eszköze. Ugyanígy azt sem tudják, hogy az államadósság koncepciója teljesen abszurd, tekintve, hogy minden független állam saját pénzt is teremthetne, mint ahogy azt évszázadokon át tették (lásd: rováspálcák Angliában), és ahogy azt itt-ott még mindig teszik (lásd: Guernsey).

A többség azt sem tudja, hogy a válságokat elsősorban az okozza, hogy a bankok elzárják a “pénzcsapokat”, aminek bevallottan az a célja, hogy az így előidézett pánik nyomán olcsón felvásárolhassák a földeket és termelőeszközöket, majd viszonylag olcsó hitelek kihelyezése révén újra beindítva a gazdaságot további jelentős bevételekre tegyenek szert azok használata vagy bérbeadása révén. Ezt okozza a pénzteremtés monopóliuma. A történelem során számos példát láthattunk erre, és általában csak egy körlevél, netán egy bankárszövetség kellett a megszervezéséhez, [4] vagy egy többségében magántulajdonban lévő központi bank, mint pl. a Fed, vagy a Bank of England. [5]

És a többség azt sem tudja, hogy a piacgazdaság pontatlan modellje és önpusztító jellege miatt eleve összeegyeztethetetlen a fenntarthatósággal, márpedig amelyik rendszer nem fenntartható, az elkerülhetetlenül összeomlik; az MIT számításai alapján a kapitalista világgazdaság legkésőbb 2030-ig, elsősorban ökológiai okokból, (pl. a talajok kimerülése).[6] Ezért lehet az, hogy az összeomlás utolsó felvonásában is számos aktivista csoport még mindig azzal foglalkozik, hogy a jelenlegi rendszert támadja (Greenpeace), vagy éppen foltozza (pl. WWF). ahelyett, hogy energiáikat arra fordítanák, hogy egy új, kooperatív, így a fenntarthatóság lehetőségét egyáltalán magában hordozó gazdasági rendszerre való áttérést, valamint az ehhez szükséges értékrend-változásokat, valamint a társadalom informálását segítenék elő. Ahogy a híres mérnök, Buckminster Fuller mondotta,  “Soha nem tudsz megváltoztatni dolgokat az által, hogy harcolsz a létező valóság ellen. Hogy megváltoztass valamit, építs egy új modellt, ami elavulttá teszi a már létezőt”.

[1] Az 1660-as évek Angliájában, a polgárháború alatt az aranyművesek elkezdték azt a gyakorlatot, hogy papíron igazolást adjanak ki nem létező aranyletétekre, tudván, hogy ügyfeleik úgyis ritkán veszik ki az aranyat, és akkor sem egyszerre. Aztán 1694-ben intézményesítették ezt a rendszert azzal a törvénnyel, ami egyúttal a Bank of England-et is életre hívta.
[2] http://www.fao.org/news/story/en/item/178138/icode/
[3] http://www.theguardian.com/society/2014/feb/23/europe-11m-empty-properties-enough-house-homeless-continent-twice
[4] 1891, American Bankers’ Association, megjelent: “The Congressional Record”, 1913 április 29.
[5] David Kupelian, “The Fed Caused the Great Depression: New chairman admits Federal Reserve is responsible for America’s worst economic disaster”, 7. o.
[6] http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/02/limits-to-growth-was-right-new-research-shows-were-nearing-collapse

Bernard Lietaer első magyar helyi pénz könyve megjelent!

Pénz és fenntarthatóság: A hiányzó láncszem

A Római Klub Európai Szervezetének jelentése

Bernard Lietaer - Pénz és Fenntarthatóság
Bernard Lietaer – Pénz és Fenntarthatóság

Az emberiség – és különösképp a nyugati civilizáció – fenntarthatatlan úton jár. A klímaváltozás és a fajok kihalása, az öregedő társadalom, a magas munkanélküliség valamint a fenntarthatatlan energiafogyasztási attitűdök mind olyan témák, amelyek komoly és azonnali figyelmet követelnek. A különböző politikai nézeteket képviselő szervezetek is mind egyetértenek abban, hogy az ember életvitelének, szokásainak széleskörű és gyors változására van szükség a következő évtizedben.

A kormányok és cégek eddig alapvetően pénzügyi ösztönzők segítségével igyekeztek kiváltani a kívánt viselkedési mintákat. Figyelembe véve azonban pénzügyi eszközeink és monetáris rendszerünk motivációinkat alakító tulajdonságait, ma már egyértelműen igazolható, hogy azok sokkal inkább a probléma részévé, mint a megoldás eszközévé váltak.

A Római Klub Európai Szervezetének 2012-ben kiadott jelentésében (Money and Sustainability – The Missing Link) közzéteszi pénzügyi rendszerünk azon sajátosságait, amelyek a fenntarthatóság koncepciójával összeférhetetlenek. 

Uralkodó monetáris struktúránk ugyanis:

  • A gazdasági fellendülések és hanyatlások végtelen sorát generálja
  • Rövidtávú gondolkodásra késztet
  • Vég nélküli növekedést igényel
  • Vagyonkoncentrációhoz, valamint
  • A társadalmi tőke lerombolásához vezet

Ezen következtetések bármelyike már önmagában is elegendő ahhoz, hogy megakadályozza akár a legkörültekintőbben megtervezett fenntartható gazdasági-társadalmi modell kialakításának a lehetőségét.

A pénzügyi rendszerünk alapjait érintő korrekciók tehát mind a társadalmi, mind a környezeti fenntarthatóság szempontjából nélkülözhetetlenek.

Még ha a monetáris struktúra működését önmagában vizsgáljuk is, feltűnik annak rendkívül instabil mivolta.

A mai deviza- és pénzügyi derivatívák piaca mellett minden más eltörpül ezen a bolygón. 2010-ben, a deviza tranzakciók mértéke elérte a napi 4 billió amerikai dollárt. A világ összes termékének és szolgáltatásának napi exportja, illetve importja ennek körülbelül a 2%-a. Ez azt jelenti, hogy ezeken a piacokon a tranzakciók 98%-a kizárólag spekulatív ügyletekből áll.

Ez a devizapiaci adat nem tartalmazza a derivatívákat, amelyek elvi értéke 600 billió amerikai dollár volt – az egész világ 2010-es GDP-jének 8-szorosa.

Ebből a hatalmas piacból indult ki a 2007-es banki válság is. Mint minden eddigi bankválság esetén, a kormányok most is úgy érezték nincs más választásuk, mint bármi áron – az adófizetők terhére – kimenteni a bankrendszert. Bár kétségkívül ez a legnagyobb válság az 1930-as évek óta, nem ez volt az egyetlen.

PenzEsFenntarthatosag
Pénz és Fenntarthatóság – a világ legnagyobb helyi pénz szakértőjének első magyar könyve!

Az IMF 145 banki, 208 monetáris és 72 szuverén adósságválságot azonosított az 1970 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan. Tehát az elmúlt 40 év során összesen 425, évente átlagosan több mint 10 válságot tapasztalt a világ. Ezek a válságok az IMF 187 tagországának csaknem háromnegyedét érintették, többet közülük számos alkalommal.

A nyugdíj, a munkanélküli segély, és a szociális háló egyéb elemei, valamint a nem-szén alapú gazdaságba történő befektetések épp akkor kerültek veszélybe, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Ezzel párhuzamosan, számos állami vagyon került privatizációs folyamat alá.

A környezetvédők gyakran új pénzügyi ösztönzők kialakításával, ’zöld’ adók létrehozásával, illetve a bankok fenntartható beruházások finanszírozására történő bátorításával próbálnak fellépni az ökológiai válság ellen. A közgazdászok pedig hajlamosak azt hinni, hogy a pénzügyi válság korrigálható, visszatérése megelőzhető a hatékonyabb szabályozással, illetve az állami kiadások szigorú, tartós csökkentésével. De akár a zöldebb adó, zöldebb euró, dollár, illetve (brit) font támogatásáról van szó, akár a karcsúbb állami költségvetésről, nem lehet, hogy mindkét tábor rossz helyen keresi a megoldást?

A kormányok mindez idáig a pénzügyi rendszertől felvett kölcsönök révén mentették ki a bankokat és az addig uralkodó szabályozásoknak is csak a felszíni részéhez nyúltak, soha nem érintve a rendszer fundamentumait. A jelentés tanulsága szerint, ez messze nem elég.

Pénzügyeinkben ugyanis létezik egy olyan strukturális hiba, amely a nyugtalanító problémáinkat vég nélkül generálja. A jelentés megkerülhetetlen konklúziója, hogy az egész monetáris rendszert újra kell gondolni és át kell alakítani ahhoz, hogy a 21. század kihívásait eredményesen kezelni tudjuk.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy egyre több helyen üti fel a fejét az alternatív, valamint kiegészítő pénzügyi struktúrák iránti érdeklődés és igény.

A jelentés külön-külön fejezeteket szentel az állami és a magánszféra által kezdeményezett, illetve kezdeményezhető kiegészítő fizetőeszközök rendszerének, melyek a konvencionális pénz mellett párhuzamosan is tudnak működni (közismerten, bár pontatlan megfogalmazásban ezek a helyi pénzek).

Legyen ott az Ön polcán is ez a páratlan könyv a világ legnagyobb valutaszakértőjétől! Rendelje meg a könyvet a www.PenzEsFenntarthatosag.hu oldalon! A kiszállítási díjak később emelkedni fognak (feb. végéig akciós a webox és a postabox is még akciós), ezért most rendeljen!

A verseny pusztít, a kooperáció éltet.

Verseny2Néhány évtizede megjelent a bőség a legalapvetőbb javakból. Az Ipari Forradalom, és a Zöld Forradalom révén már akkora a termelékenység, hogy bőven elég étel és lakás jutna mindenkinek, ám ezekért még mindig pénzt kérünk (ami a szűkös javak elosztásának eszköze), és mivel nem mindenkinek van (elég) jövedelme, így sokan éheznek és hajléktalanok. Ám legalább ezekért a javakért már nem kellene versenyezni egymással.

Ennek megvalósulása természetesen teljesen átformálná társadalmunkat; egyrészt eltűnne belőle az a mérhetetlen stressz, amit a megélhetés, és a társadalmi rétegződés okoz, másrészt megváltozna a munkához való hozzáállásunk. Ezután már rendesen meg kellene fizetni a kulimunkát, és egyáltalán marginalizálódna a piacgazdaság, vele együtt pedig a politikai korrupció.

[1] http://www.fao.org/news/story/en/item/178138/icode/
[2] http://www.mintpressnews.com/empty-homes-outnumber-the-homeless-6-to-1-so-why-not-give-them-homes/207194/

A szabad akarat csupán illúzió

Free Will

Agyunk, azaz elménk működését probabilisztikus kvantum-, ill. determinisztikus biokémiai folyamatok határozzák meg, melyek  nem adnak teret a szabad akaratnak.

Ezekre a folyamatokra ráadásul a külvilág is hatással van, ami nemcsak tudatos gondolatainkat, de tudatalaattinkat is formálja. Valójában semmit sem akarunk valamilyen, a saját elménktől független ok, azaz külső tényező nélkül. A szabad akarat tehát csupán illúzió, melynek forrása elménk bonyolultsága, ill. az annak működését alakító számtalan tényező viszonyrendszerének kusza szövevénye.

Döntéseink sohasem vákuumban keletkeznek úgymond, számos dolog együttesen befolyásolja azokat, pl. génjeink, epigenetika, prenatális-, és posztnatális hormonális hatások, egészségi állapotunk, örökölt és kialakult félelmeink, [1] tudatalattink, múltbéli és meglévő kapcsolataink jellege és minősége, tanult viselkedésformák, kapott értékek, neveltetés, oktatás, különböző minket érő hatások (pl. ideológiák, reklám), társadalmi-gazdasági helyzetünk és pozíciónk, sőt, még a tágabb társadalmi keretek is (pl. jogrendszer, gazdasági rendszer). Tetszik, vagy sem, mindannyian biológiánk, környezetünk, és kultúránk termékei vagyunk.

Ugyanakkor, ha kellően megismerjük ezeket a tényezőket és saját magunkat, és ha képesek vagyunk az empátiára, akkor minden, és mindenki szempontjából jó döntéseket hozhatunk. Sőt, együtt még az elavult társadalmi-gazdasági kereteket is megváltoztathatjuk.

 

[1] http://www.nature.com/news/fearful-memories-haunt-mouse-descendants-1.14272

Az oroszok nyilvánosságra hozták Szept 11 WTC (9/11) terrortámadás feltárt eredményeit és bizonyítékait

“Az oroszok nyilvánosságra hozták a Szept 11 WTC (9/11) terror támadás feltárt eredményeit, bizonyítékait, tételesen a közvélemény számára. Ezekből sok ismert de kimondatlan volt eddig is:
Amerikai, angol és izraeli terroristák hajtották végre, 2 kilo tonnás plutónium bombával, (10 centis neutron bomba) ami az amerikai hadseregtől szerzett tüzérségi eszköz.
Az épület alatt robbantott hatalmas üregbe zuhant az épület, a szuper erős acéltartókat pedig a neutron fluxus olvasztotta porrá.. A villanás jórészt a föld alatt történt és szinte magmává olvasztotta a kőzetet, villanása igen rövid volt és leginkább az infra tartományban. Ez magyarázza a torony tetején lévő hatalmas antenna füstté válását is. Valamint a hatalmas mennyiségű beton port, amelynek 72 órán át tartó radioaktív sugárzása visszatért aztán normálisra. Viszont tény, hogy azóta is sokan hallnak meg rákos daganatoktól, akik ott voltak.. A sajtóba kiszivárogtatott precíz bizonyítékokat tételesen ellenőrizte az amerikai sajtó, és igazolta..

A szervezés és a háttér jól dokumentált, szintén ismert a W54 “piszkos bombák” izraeli kezekbe juttatása. Gladió akcióként is nevezik…”

Forrás: Russia Presents Evidence Against US, UK and Israel As Being the Actual 9/11 Terrorist