Miért veszélyes a TTIP? – Mándoki Andor

Mándoki Andor: TTIP? No!!! Miért ne akarjunk szabadkereskedelmi társulást? (I.)

mándoki andorNyugat-Európában a kereszténydemokrata politikusok létrehozták a szociális piacgazdaságot. Ez a kapitalizmus legfejlettebb formája. Fizet a dolgozóknak tisztességes bért, az államnak elég adót, hogy a szegényeknek segítsen. Elég profitot hagy a tőkésnek, hogy ösztönözze még hatékonyabb eredményre vállalkozását. Tehát nemcsak szociális ez a modell, hanem még a leghatékonyabb is. Sikerrel valósult meg az NSZK-ban, Svédországban és egyéb országokban is Nyugat-Európában. A magyar választók is erre a kapitalizmusra szavaztak 1990-ben. Ennek ellentéte a XIX. századi önszabályozó piaci modell jött létre, amiről a kommunista gondolkodó, Berend T. Iván is azt nyilatkozta, hogy már túlhaladott.

Globalizáló vadkapitalizmus rontásai

A pénzhatalom az Amerikai Egyesült Államok és Izrael szövetségével kényszerítené ránk az angolszász-izraeli XIX. századi vadkapitalizmust, a Washingtoni Konszenzus néven elhíresült gyarmatosító gazdaságpolitikával. A második világháború után két rabszolga kereskedő, Churchill és Roosevelt eladta a kelet-európai népeket a szovjet rémuralomnak. 1990-ben visszavették ezeket az országokat további saját gyarmati fosztogatásukra. Ennek eredményeiből legyen intő figyelmeztetés arra, hogy ne legyünk amerikai, izraeli felügyelet alatt a Pénzhatalom szolgálatára, ne legyünk kizsákmányolhatók.

A rendszerváltás ennek a két gazdasági modellnek a harcáról szól. Az egymást követő nemzeti, kommunista, liberális kormányok 1990 után a szociális piacgazdasági programmal jutnak hatalomra és a globalizáló vadkapitalizmus valósul meg Magyarországon, szegénységet, nyomort, létbizonytalanságot okozva és az életszínvonal romlását. Ennek a programnak a rontásaiból vegyünk szemre néhányat.

I. Privatizálás. A legtöbb kárt a magánosítás okozott. Az ÁSZ tanulmánya szerint a vagyon értékének csak a negyede folyt be. 30.000 milliárd forint értékű vagyon elveszett. Ellopták, felszámolták. A privatizálás hordaléka 2 millió munkahely megszüntetése.

A tulajdon szerkezete deformálódott. A köztulajdon helyett magántulajdon lett. Túlzott a külföldi tőke térnyerése. Az idegen vállalatok kiviszik a nyereséget, adót alig fizetnek. A belföldi új tulajdonosok nem növelik a gazdaságot. Kevés az állami, a köztulajdon. Teljesen hiányzik a dolgozói tulajdonlás.

A gazdaság szerkezete is megváltozott. A 2/3 ipar és mezőgazdaság aránya a GDP termelésben az 1/3 mértékre csökkent. A termékek, termelvények fele hiányzik a gazdaság teljesítéséből. Csökken az export, növekszik az import. Egy millióval kevesebben dolgozunk. A GDP termeléséből 6000 milliárd hiányzik, ami az életszínvonal jelentős romlását okozza! Külpiacainkat elveszítettük jelentős mértékben, belpiacaink egy részét átvették a külföldiek.

II. A globalizáló pénzpolitika rontása közül a leggonoszabb az eladósításunk. A hetvenes évek elejétől veszi kezdetét. Ez ideig fizettünk adósságszolgálatra 220 milliárd dollárt és van még 140 milliárd adósságunk. Ez 100.000 milliárd forint, több, mint három év GDP termelése. Törlesztésére alig van lehetőség, mert a gazdaság növekedése, az egy millió új munkahely teremtése késésben van. 2002 óta 35.000 milliárd forintot ruháztunk be, de ebből a rengeteg pénzből alig jutott valami a termelő vagyon növelésére. A külföldi tőkétől várjuk a gazdaság növekedését, ami elhibázott elvárás. Adózásunk is hibás. Kevesebb adót szedünk be, mint a kommunista korszak idején. A vállalkozások helyett a lakosságot terheljük a fogyasztási adóbehajtás túlzott mértékével, 27 %.

Családi háztartások milliárdjai csak annyit költenek el, mint amennyi a bevételük és számtalan ország értelmes, tisztességes kormányai is ilyen ésszerűen gazdálkodnak. A globalizáló gazdaságpolitika veszi rá a kormányokat a hitel felvételére. Hogyan lehet rávenni a kormányokat az uzsora hitel felvételére? Gazdaságuk lerombolásával, szabotáló működtetéssel, vagy lefizetéssel, korrupcióval.

III. Keresetek, árak, infláció és az életszínvonal. Az alkalmazott gazdaságpolitikának legkegyetlenebb eredménye a keresetek és az árak eltérése. 1989 évhez mérve 2010-ben a keresetek az inflációt alig haladják meg. A nettó átlagkereset alig valamivel több, mint a kommunisták idejében volt. Az árak pedig elérik az uniós mértéket. A kommunisták előbbi 30 éve alatt az infláció mértéke 3.5-szeres. Az új kapitalizmus első 20 éve 14-szeres inflációt produkált. Kornai János szerint az infláció nem sorscsapás, hanem azt a kormányok állítják elő. Még arra is figyeltek, hogy az energia és a szolgáltatás esetében a legmagasabb legyen, míg a tartós termékeknél a legalacsonyabb, ezzel is sújtva a szegényeket. Ha a keresetek nem növekednek csak az árak és a lakosságnak a korábbihoz képest még adózni is kell, akkor az életszínvonal nem növekszik, hanem csökken.

Uzsora árak vannak. A termelő az alma kilójáért 35 forintot kap, a vevő 200-at fizet a külföldi áruházban. Az osztrák csokoládé Bécsben 800 forint (euróban), Budapesten 1500 forint az ára. A kenyér ára 180-800 forint. Az olcsó belseje ragacsos, héja pedig rághatatlan cipőtalp. Másnap már moslékba való, vegyszerrel, 35 % vízzel van tele. A drága ehető, de 40 % vizet kell megfizetni. Egy szerény ebéd korsó sörrel 4000-5000 forint. A havi nettó átlagkereset 154 ezer forint. Rablóvilág van Magyarorszá-gon a szegénységben élő többség számára.

A Magyar Nemzeti Bank elnökei 2010 előtt nem tartották féken az inflációt, pedig törvény szabta kötelességük volt. Matolcsy György letörte az inflációt. Igazolta ezzel Kornai állítását. Mérhetetlen károkat, nyomorúságot, fájdalmat okoztak a korábbi bankelnökök. Egyiküket sem vonták még felelősségre. A legsilányabb életszínvonalat a magyar társadalom többsége számára a három rendszerváltás közül az utolsó teremti meg, amelyikben az angolszász-izraeli vadkapitalizmussal még tovább akarják rabolni az ország népét a szabadkereskedelmi társulásba léptetésünkkel.

„… muzulmánok lepik el Európát.”

Hír jelenik meg 2005-ben, hogy az amerikai titkosszolgálat 2020-ig terjedő időre prognózist ad a világ sorsáról. A Föld lakói megközelítik a nyolcmilliárdot. A szegények szegényebbek, a gazdagok gazdagabbak lesznek, vagyis a globalizáció sikeresen rabolja ki a Földet. Kína és India egyre erősebb, a XXI. század az ázsiaiaké. Elemzők jósolják az EU szétesését, muzulmánok lepik el Európát. És utóbbiak akár a globalisták szándékai is lehetnek. Hiszen a prognózisok inkább tervek, mint jövendölések, ami ugyancsak az Európa-ellenességre utal. Az ellentét a gyarmatosító és a nemzeti gazdaságpolitika között feszül. A globalizálóknak csak gyarmatosított Európára van szükségük. Az EU-t ellenlábasai szívesen látnák válságban, szétverve, pénzét devalválódva, földjét muszlimokkal elárasztva. Jelenlegi vezetői talán még nem ismerik fel mindezt, vagy elégedettek kollaboráns részvételükkel, megszolgált sorsukkal?

Az Európai Unió jelenleg egy gyarmat. A globalizáció igájától meg kell szabadulnia. Térjen vissza keresztény gyökereihez. Egyesítse Európa nemzeteit egy világbirodalomban. Mentse meg az európaiak évezredes keresztény civilizációját. Ha nem teszi, akkor elpusztul, megsemmisül. Vége a komédiának! (Kapu 2011. 05. szám)

A prognózisok nem jövendölések. Vándorútra kelni pénz nélkül nem lehet. Kik pénzelik ezt a mélyszegény számtalan útra kelőt? Kik fizetik a szállító maffiát? Kiknek érdeke az Unió szétesése? Bárki rájöhet!

Epilógus

Ne akarjunk szabadkereskedelmi társulást! Azért, mert nem akarunk szegénységet, nyomort, létbizonytalanságot, nem élhetünk Isten nélkül, keresztények, magyarok, konzervatívok, hazaszerető demokraták vagyunk. Nem vagyunk hülyék és nem leszünk rabszolgák a XXI. században. Ezért nem szabad haragudni ránk! Mi sem haragszunk a beteges kizsákmányoló gerjedelem miatt. A Föld javain osztozzunk meg ésszerűen, hiszen azt mindannyian kaptuk.

A kommunista, liberális rendszerváltó gazdaságpolitika leváltásához a Fidesz-KDNP pártszövetség 2010-ben hozzákezdett!

„Ora et labora!

Forrás: http://leleplezo.eu/?modul=oldal&tartalom=1196152

Reklámok