ÚJ VILÁGRENDET ALKOTTAK UFÁBAN?


Forrás: globoport.hu | Beküldte:   | 2015. július 11.

A görög válságon kívül szinte semmi másra nem tud figyelni Európa. Pedig egyéb fontos események is zajlanak a héten. Oroszországban például hetedik csúcstalálkozójukat tartják a BRICS-országok. Elemzők szerint gazdaságilag és geopolitikailag is meghatározó lehet, ami most ott történik.

A BRICS-országok vezetői: Vlagyimir Putyin, Narendra Modi, Dilma Rousseff, Hszi Csin-ping és Jacob Zuma - Fotó: Wikipedia

A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-Afrikai Köztársaságot tömörítő egység a világ lakosságának mintegy 40 százalékát adja. Ráadásul gazdaságilag sem jelentéktelen – hangsúlyozta a világ egyik legtekintélyesebb üzleti lapja, a Bloomberg. Míg 2007-ben az amerikai GDP a duplája volt a BRICS-országokénak, ma már elenyésző a különbség.

A július 8. és 10. között az oroszországi Ufában tartott csúcstalálkozóval kapcsolatban többen is meglebbentették egy új világrend lehetőségét. Ez két dolgon alapulhat: az egyik egy új közös bank, a másik pedig Kína szerepe a csoporton belül és a világban.

Azt már a tavalyi brazíliai csúcson, Fortalezában bejelentették, hogy a BRICS-csoport közös bankot hoz létre. Az úgynevezett Új Fejlesztési Bank (ÚFB) közelgő indulását Ufában is megerősítették. A bank 100 milliárd dolláros tőkével indul, a székhelye pedig Sanghajban lesz.

A tekintélyes orosz üzleti napilap, a Vedomosztyi emlékeztetett arra, hogy az ÚFB-t a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alternatívájának szánja a BRICS-csoport. A fejlődő világ öt vezető országa ugyanis elégedetlen a nagy gazdasági folyamatokban nekik jutó részesedéssel. Szerintük a két nagy pénzintézet belső rendszerei kiegyensúlyozatlanok, és remélik, hogy az ÚFB kierőszakolja a nyugati hatalmak pénzügyi uralmának csökkenését.

Az Új Fejlesztési Bankról azonban azt is el kell mondani, hogy a tőke legnagyobb része Pekingből érkezik majd. Kína 41, Oroszország, India és Brazília 18, a Dél-Afrikai Köztársaság pedig 5 milliárd dollárt ad – tájékoztatott az Orosz Központi Bank. Ez az elosztás a BRICS-csoport geopolitikai szerepére is utalhat.

Elemzők Kína nagyhatalmi törekvéseit látják az ötös hátterében. Miközben az ukrán válság miatt a Nyugat Kelet felé és recesszióba taszítja Moszkvát, Peking gazdasági befolyása egyre erősödik. Ráadásul a többé-kevésbé független orosz napilap, a Nyezaviszimaja Gazeta azt is kilátásba helyezte, hogy a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokból is kiszoríthatják az oroszokat a kínaiak.

Oroszország igen erőtlennek tűnik Kínával szemben – idézte a cikk az Orosz Tudományos Akadémia közgazdászát, Szvetlána Glinkinát. Szerinte ennek egyik legnagyobb oka az, hogy nem eléggé diverzifikált az orosz gazdaság. Ez negatívan befolyásolja kereskedelmi forgalmát. A tavalyi orosz export 70 százalékát az energiahordozó nyersanyagok, a kínai 62 százalékát az autók, a különböző berendezések és a késztermékek adták.

Nem látta ennyire borúsan Oroszország helyzetét a moszkvai Macro Advisory tanácsadócég elemzője, Chris Weafer a nem állami The Moscow Times cikkében. Szerinte több előnye is van Moszkvának Pekinggel szemben. Először is Kínának mindenképpen szüksége van az orosz nyersanyagokra, másodszor az oroszok technológiailag sokkal fejlettebbek a kínaiaknál és végül a Kremlnek jóval nagyobb tapasztalata van a diplomáciai meccsek kezelésében.

T. Cs.

Advertisements