Előszó – Kormánybuktatások Kézikönyve I.

Köszönetnyilvánítás

A feltáró anyagaikért, fotóikért, kritikáikért, és fordításaikért ezúton mondunk köszönetet a Hogyan csináljunk forradalmat című díjnyertes dokumnetumfilm fordítójának és feliratozójának, Sevaster1-nek, a kitűnő filmért alkotóinak, Gene Sharp Albert Einstein IntézeténekVajó Sándor rendőrségi riporternek és önkéntes segítőinknek. A cikk rövidlinkje: http://wp.me/p5T5An-2o

E kötetet a reális célú, zsoldospénzt el nem fogadó tisztességesen demonstráló tüntetőknek, és a demokratikus rend fenntartóinak és a közjó érdekében fellépőknek ajánljuk azzal, hogy felismerjék a sharpi diktatúraellenes módszereket, s rájöhessenek arra, miként lehet azok ellen védekezni.

Ha igazságos és a nép érdekeit védi egy hatalom, akkor mi az ő oldalukon állunk, s támogatjuk a jogállam törvényei szerint választásokon nyert többség hatalmának megtartását, ám ha az bárhol a világon diktatúrára váltana át, akkor a sharpi ellenállás, gerillamozgalmak és a forradalmak kirobbantásának minden módszerét elfogadhatónak tartjuk, ám csak úgy, ahogy a mester, Gene Sharp tanítja: békésen.

ELŐSZÓ

Kormanybuktatasok_kezikonyve_I_borito_
A Kormánybuktatások Kézikönyve I. . Megrendelés: leleplezo2010@gmail.com

Attól, hogy ön megvette ezt a könyvet, még nem tarthatják önt megbújó gerillának, rejtőzködő ellenállónak, de fotelforradalmárnak sem. Ön csupán olyan tudás birtokába jut, amellyel jobban beleláthat a tüntetők, demonstrálók mögöttes világába, az országunk, és demokratikus rendszerünk ellen áskálódó politikai boszorkánykonyhák akcióiba. Ha alaposan elolvasta e kötetet és megveszi a folytatást, A kormánybuktatások II. kötetét,  és azt is gondosan tanulmányozza, akár vizsgázhatna is e sajátos, nagyon sok országban üldözött és tiltott tudományból és úgynevezett “Certificate” tanúsító oklevelet is kaphatna. Lehet, hogy módot is kínálunk erre, ha eljön az ideje.

Addig is tudnia kell önnek, hogy Oroszországban, ahol kiadták e műnek csupán a töredékét, lefoglalta a hatóság a nyomdát, s a két ,,demokratikus” könyvesboltot, ahol árusítani merték, és felgyújtották. Azt is tudnia kell önnek, hogy olyan kötetet tart a kezében, amelynek a tartalma megdöntötte a szerb, a grúz és az ukrán diktatúrát, elindította az arab tavaszt, “maidan-t” csinált, s több tucatnyi ország biztonságát, diktatórikus, vagy jogállami keretek közt választott demokratikus kormányát fenyegeti. Van olyan ország, ahol 7 év börtön jár e könyv egyes anyagainak  birtoklásáért.

Ön szerencsés, hogy egy olyan szabad államban él, mint Magyarország, ahol a külföldi és belföldi liberális hazudozás ellenére demokrácia van, méghozzá annak is a leghumánusabb, legengedékenyebb változata, amelyik jóindulatúan szemet huny, hogy e kötet és még a tavasszal kiadásra kerülő (lehet, hogy az elsővel összevont) II. kötetünk is megjelenjen. A tudást ugyanis, nemcsak az elégedetlenkedők, a minden ellen lázadók, hanem a rendfenntartók számára is hozzáférhetővé tesszük.

De nézzük az előzményeket. Amikor a Saul Alinsky könyvet írtuk (Hazugság, hogy Obama kergeti el Orbán Viktort) álmunkban sem gondoltuk volna, hogy hónapokkal a megjelentetése után Kijevben EuroMaidan-forradalom születik, megdöntik egy törvényesen választott kormány és elnök uralmát. Azt még inkább nem gondoltuk, hogy az Ukrajnában bevált kormány-megbuktatási módszert nálunk is be akarják vetni, de erről majd később.

Saul Alinsky tudományos örökségét kutatva és közzétéve először számos közelmúltbeli és jelenkori tüntetési gyakorlatot, rendszer elleni lázadás és forradalom módszereit a radikális közösségszervező tovább fejlesztett ajánlásainak tulajdonítottuk. Feltételeztük, hogy valamilyen háttérszervezet, vagy maga a CIA ,,egészítette ki, update-elte”, frissítette az aktuális igényeknek megfelelően.

Miről is van itt szó? Egyfelől Alinsky korai halála miatt az ő idejében nemcsak Facebook nem volt, de még internet sem. Másfelől a radikális közösségszervező guru – szerintünk anarchista –, csak a mindenkori regionális hatalom megleckéztetésére, a rendszer bizonyos hatalmi részeinek térdrekényszerítésére törekedett, rombolt, s nem kívánt ,,építkezni”. Miután az USA-ban tevékenykedett, nem akarta felszámolni az amerikai alkotmányt, elnöki és szövetségi rendszert, vagyis nem kormánydöntőnek számított. Meg kellett állapítanunk, hogy a tüntetések pápája és az egyetemi tananyaggá vált tudománya csak a radikális ellenzéki összefogások szervezéséhez, a szegények, az elégedetlenkedők, a diákmozgalmak, különféle szakmai- és szakszervezetek demonstrációihoz adhatott és adhat tanácsot.

Nem ajánlott fegyveres felkelést, katonai puccsot, és háborús hatalom megdöntést. Semmi köze sem volt az Arab tavaszhoz, a líbiai Kadhafi rendszer megdöntéséhez, az egyiptomi forradalmi változásokhoz, a szíriai polgárháborúhoz, s ami a leglényegesebb, az ukrajnai kormányváltáshoz és háborúhoz sem. Pedig valamennyi említett helyszínen fellelhető a háttérben egy tudományos vezénylő kéz. Ám ez többnyire anonim maradt, csak ritkán jelent meg az adott helyszínen. A mögötte álló megrendelő és pénzelő szervezetek inkább szerepeltek, mint pédául a CAP, a Central for American Progress, amelyehez a Clinton család kötödik, s amelyet Soros György pénzel, de más Soros és háttérhatalmi érdekeltségek is.

Drábik Jánossal együtt úgy gondoltuk, ha nyilvánosságra hoztuk Saul Alinsky közösségszervező, tüntetésszervező és a hatalmon lévő jogállami, vagy diktatórikus rendszereket engedményekre, nagyobb demokráciára kényszerítő, szervező guru tanításait, belső támadásra ajánlott radikális rendjavító kényszerpontjait, akkor kutyakötelességünk bemutatni a szellemi utódját, a megtalált rejtélyes nagymestert, Gene Sharp-ot is.

Ha kettőjük munkásságát csak nagyjából összehasonlítjuk, már abból is kiderül, nemcsak generációs és korbeli különbség van közöttük, hanem emberi mentalitásban, habitusban, életvitelben, magatartásban és a nyilvánosság előtti szereplésben is. Amíg Alinsky néha cezaromániás, lehengerlően radikális, esetenként mocskosszájú népvezérként akart tündökölni, szocialista, kommunista diktatórikus eszmékkel is fertőződött, még a romboló anarchiát sem vetette meg, és mindig az USA-n belül akart maradni, addig Gene Sharp nemzetközinek született, Gandhi ,,emlőin nevelkedett”, a koreai háború miatt került börtönbe, sokfelé tanult, így az USA mellett Angliában, Svédországban is, aztán egyre, érett, érett, majd igazából Burmában (ma Miranmar) vált forradalmárrá (egy kicsit gerillává is) és a diktatúrák békés megdöntését, és a demokratikus rendszerváltás módszereit kidolgozó tudóssá.

A témától, amelynek a gazdája lett, sehol nem lett kedvelt, mert ő és a drasztikus változásokat kikényszeríteni akaró harcos hívei csupán nézőpont kérdésének tartották, hogy a demokratikusan megválasztott vezetők diktátorok-e, vagy sem. Vagy az általuk irányított, kormányzott rendszerük elnyomó, népnyúzó, katonai, esetleg polgári diktatúra-e, vagy liberális, demokrata, és a szabadság kritériumait teljesítő-e. A megrendelő globális világhatalomnak és főáramlatú nemzetközi médiájának aktuális érdekei döntik el ugyanis, hogy kit hová soroljanak az országával együtt. Pénz és kampánykérdés csupán, s elvileg bármelyik formáció átalakítható.

Ahogy a félig-meddig fasiszta Ukrajna függetlenségre és demokráciára törekvő jogállam lett, vagy Oroszország és Törökország diktatúra, amelyik nem úgy muzsikál, ahogy kell, ahogy a nagy háttérkarmester megkívánja. Ha hiszik, ha nem szükség esetén  a nemzetközi megitélésben akár még a teljesen békés, független, szabad és demokratikus Svájcot is át lehet minősíteni a főáramlatú médiában fasiszta diktatúrává. Ugye képtelenség? Mint ahogy az is, hogy a demokratikus, szabad Magyarország háromszor is kétharmados többséggel megválasztott kormányfőjét, Orbán Viktort is be tudják állítani gyűlölt diktátorként.

Kicsit előre szaladtam a jelenbe, hogy érzékeltessem micsoda félelmetes, elképesztő darázsfészek az, amibe belenyúlunk. Nem véletlen, hogy a diktátorbuktatás guruja is a háttérbe húzódott, szűkebb tudományos területeken mozgott, kerülte a sztárságot, a világsajtóban való tündöklést. Pedig olyan híres lehetett volna, mint Gandhi azzal, hogy néhány fontos országot sikerült békésen, gyilkosságok nélkül megváltoztatnia és a nemzetközi közösségnek jobban tetsző vezetést hatalomra juttatnia. Arról nem is beszélve a közeli évek frenetikus változási folyamatai mögött is fellelhetőek az ő tanításai.

A majdnem anonimitást azonban indokolják a sikeresen alkalmazott módszerének nagyon negatív hatásai is. Miután ő csak tanítómester, a tényleges irányító szerepet a globális urak és a titkosszolgálatok gyakorolják helyette, így elkerülhetetlen, hogy néha a sharpizmus is gellert kapjon. Vagyis a szinte svájci jólétet és boldogságot teremtő diktátor és rendszerének megbuktatása háborúval, sok gyilkolással, és az ország teljes kifosztásával járt együtt. Az új rezsim pedig  a demokrácia helyett egy polgárait gyilkoló terrorállamot eredményezett.

Gene Sharp nem foglalkozik az ilyen kérdésekkel. Ő okos, realista, jó szándékú, békeszerető tudós és nem világfelforgató. Tudja, hogy nem az ő 198 pontjában és a könyveiben leírt forradalmi módszerekkel van a baj, hanem azokkal, akik alkalmazzák. Ő megtiltaná, ha tehetné, hogy Budapesten is EuroMaidan-t csináljanak pusztán azért, mert a liberálisok háttérbe szorultak, maga az ország nemzetállami irányba fordult, vezetője, Orbán Viktor pedig Eurázsia – Putyin és Oroszországa, valamint Xi Jin-ping Kínája – felé nyitott.

Az fel sem merül sekiben sem, hogy Orbán okosabb, mint a sok nyugati felfuvalkodott behódolt bólogató vezető, mert a magyar minisztrelnök már előre látta, hogy 2015-től kezdődően fokozatosan véget ér az EU amerikai bábáskodás alatti hegemóniája, mert megszületik a fuzionáló orosz-kínai új világhatalom, s az USA ravasz hátatfordítása mellett az EU csak egyet tehet, pincsi kutyaként a farkát csóválva a lábukhoz dörgölőzik.

Gene Sharp mára már nem javasolná azt, amit néhány éve még feltehetően lelkesen támogatott, az Oroszország elleni háború előkészítését. Pedig a jól vizsgázott kijevi EuroMaidan Moszkvában és akár Szentpétervárott is kivitelezhető lenne. Ez mára már elsősorban pénzkérdés és erre össze is gyűlt a háttérhatalomtól tízmilliárd dollár. Csupán döntés kérdése, hogy  a korrupció felszámolását követelve a szokásos fizetett ellenzékiekkel, külföldről odaküldött zsoldosokkal helyi összecsapásokat kényszerítsenek ki, demokráciát követeljenek.

Közben a világ közvéleményét az oroszok ellen hangolják, hogy az szankciókkal tovább gyengíthető legyen, s miután gazdasági mélyrepülésbe taszították őket, akkor az említett EuroMaidan-t előidézve – megdönthessék a cár atyuskás, volt KGB-s diktátort. Utána pedig következhet a háttérhatalom vágyálma, a Zbigniew Brzezinski által régen beharangozott birodalom-feldarabolás, s az ukrajnainál százszor nagyobb kifosztás.

Nem árt, ha tisztázzuk, hogy Gene Sharp nem kapott százalékot, vagy egyéb részesedést a módszere felhasználásával sikeres győzelmet aratott, rabló céllal indított kormány és rendszerbuktatások után. Csak a lényeget említem: ahol az amerikai háttérszervezetek által kiprovokált és pénzelt kormány-megdöntések sikerrel jártak ott az aranynak is lába kelt. Kadhafi és Líbia aranya azoknál a bankoknál maradt örökre, amelyek vállalták a megőrzésüket. Úgy látszik eltanulták a FED-től: ,,aranyat vissza nem adunk!”– elvet, mert inkább támogatták a líbia elleni támadást, gondolva, győzelmük esetén elérhetik, hogy már említést sem érdemel az eltűnt jelentős mennyiségű nemesfém.

Ukrajnában a kormánymegdöntés vezénylői jobban résen voltak, már 2014 márciusában megjelentt egy kommandó az Ukrán Nemzeti Banknál, a nemzet teljes aranykészletét járművekre, helikopterekre pakolták, aztán irány az egyik katonai repülőtér, ahol egy amerikai Herkules óriásgép várta és elrepült vele. A hatalomra tört új vezetés asszisztált ehhez. Azt mondták: megőrzésre vitték el. Mellesleg azóta tetszettek hallani, vagy olvasni a főáramlatú nyugati liberális sajtóban erről? Nem? Nos, nem is fognak.

Mellesleg illett volna az említett igazságos demokráciát teremtő háborúk zsákmányaiból legalább néhány aranyrudat adni Sharp-nak is, mert ha hiszik, ha nem, amerikai megítélés szerint egyáltalán nem dúsgazdag ember. Sőt nagyon szerényen él és intézete is adakozásra, támogatásra szorul. (Ha az olvasónak tetszett ez a könyv, megadjuk majd az elérhetőségét, hogy egy szerényebb, 10 dollárnyi, átszámítva 2-3 ezer forintnyi összeggel támogassák a békés világátalakítási harcát.)

A rabló és kifosztó célzatú, demokratikus átalakitó támadások egy részét az is motiválta, hogy egy népcsoport akarta átvenni a hatalmat. Nem akarok sem rasszista, sem holokauszt-tagadó  lenni, ezért csak úgy fogalmazok: bizonyos valakik azért is szemet vetettek Ukrajnára, mert ,,bizony mondom néktek: már sokasodnak, új otthonra leltek és megtalálni vélték az egykori őshazát, Kazáriát”.

A Leleplezőben megjelent Ukrán dráma sorozatunk minden részéből szinte ordít, hogy külföldi intervencióról van szó, ami pedig a résztvevőket illeti azok fizetett amerikai zsoldosok, tedd ide, tedd oda szájtátiak, elbutított elégedetlenek, forradalmárkodók, többnyire importált tüntetők és a tízszer annyit zsebre vágó szervezők, no meg a tervszerűen gyilkoló mesterlövészek. Mindez spontán alakult így? Szegény hrivnyáló ukránok perselyezték össze hozzá a pénzt? Ezt legfeljebb néhány budapesti tüntetésen, például az operaházi esetében próbálták elhitetni, de nem túl nagy sikerrel, ám Kijevben ez még megmosolyogtatásnak is rossz lett volna. Ha az egész spontán, akkor az ottani nácik, a helyi és import izraeliták, a radikális vörös demokraták, az oda kakáló sátrazók és potyazabálók háttérparancsok és mani-mani nélkül így összebékültek volna? Kötve hiszem. Valószínű, hogy néhány nap alatt egymás torkának esnek és elvéreznek.

Sharp mester tanítványai tudták, hogy nemcsak a globális hatalom irányítóinak kell motiváció (mint az arany), hanem a feladat megoldóinak is. A zsold, a gyors karrier szerzés lehetősége, az etnikumoknak pedig egy új ország és a hatalom megszerzése mindennél nagyobb összetartó és ösztönző erő. Ennek megerősítéséül idézünk Drábik Jánosnak a Leleplezőben megjelent Ukrán dráma III. rész című cikkéből:

A Kormánybuktatások Kézikönyve I. hátsó borító
A Kormánybuktatások Kézikönyve I. hátsó borító. Megrendelés: leleplezo2010@gmail.com

“Megbízható forrásból tudjuk, amit maguk az érintettek is megerősítettek, hogy az EuroMaidan résztvevői kezdettől fogva díjazásban részesültek. Minden aktív fegyveres napi kétszáz dollár zsoldot kapott és további ötszáz dollárt, ha a csoport tíz fő feletti létszámmal rendelkezett. Az összekötők és szervezők további napi kétezer dollárt kaptak akkor, ha az alájuk rendelt csoportok közvetlen támadást intéztek a rendfenntartó erők és az állami tisztségviselők ellen. Jelentések szerint ez a pénz diplomáciai csatornákon érkezett a Kijevben működő amerikai nagykövetségre, onnan pedig a Szvoboda és a Haza Párt (Batkivcsina) vezetőihez. (Mintegy húszmillió dollár hetente.)

Ezt a pénzt használták az EuroMaidan egészét működtető rendszer finanszírozására, az egyes állami vezetők és rendfenntartó-egység irányítók megvesztegetésére, valamint a médiumok és a propaganda lefizetésére. A tüntetések irányítói a pénzt banki átutalással kapták meg. Az is bizonyítást nyert, hogy azok a jobboldali szervezetek, akik operatív szerepet játszottak az EuroMaidan-on, garanciát kaptak arra, hogy szükség esetén segítenek nekik elmenekülni Ukrajnából és gondoskodnak róluk azon a helyen, ahova menekültek.”

Ez az idézet jól példázza, hogy a békés diktarúra-megdöntési elméletet felhasználó MEGRENDELŐK meghamisítják Gene Sharp tanításait, és a beígért demokrácia helyett idegen hatalmaktól és etnikumoktól verbuvált inkább demokratúrának számító lakájállamot hoznak létre. Azt pedig nyilván eltitkolják szegény Sharp elől, aki harmadszor is a béke Nobel-díjra várt, amit nem kapott meg, hogy az EuroMaidan nemcsak dollármilliárdokba, hanem mintegy száz halottba is került.

Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a diktatúrából a demokráciába kormánybuktató programoknak van egy rendkívül káros mellékterméke. Több esetben is bebizonyosodott, hogy eltávolítja, akár ki is irthatja az addigi mainstream-et, a vezető elitet, s helyette kívülről jötteket és küldötteket, vagy belülről felkapaszkodottakat juttat hatalomhoz, egyben a húsos fazékhoz. Nem kis túlzással, de hasonlóképpen, mint a sztálinista Szovjetunióban, vagy a Rákosi diktatúrában.

Hogy mi a helyzet ezzel kapcsolatban nálunk arról később még szó lesz, de itt is ki kell mondanunk, hogy az amerikaiaknak valójában az új magyar alaptörvény nem tetszik, rendszerszintű problémáik vannak hazánkkal, egy teljesen új lakáj-vezetői és -irányítói kört szeretnének az ország élén látni. Igyekeznek mindenkit összegyűjteni, aki a kormány ellen mozgósítható, ugyanakkor az ellenzéki pártokhoz sem kötődik, mert azokból is elegük van. Egy az ő érdekeiket is kiszolgáló új politikai és gazdasági elitet akarnak felépíteni, ehhez pedig széleskörú elégedetlenségi és tiltakozó hullámokkal, valamint nagy számú demonstrációkkal erőt kell felmutatni.

Megfelelő és elegendő nemzetét eláruló, kollaboráns hiányában kénytelenek előszedni a politikai hullákká, szinte zombikká vált megbukott rendszerváltó SZDSZ-eseket, az utóbbi évtizedben született nyugat-orientált egyetemistákat, friss diplomásokat, vagy jó ,,nyersanyagnak” tekinthető, lózungokkal gyors agymosásra alkalmas demonstrálókat, hogy a felsoroltak egy részét a későbbiekben valahogy a hatalomba segítsék.

Ébresztő nemzeti oldal! Elég az otthoni foteltüntetésekből és a lustaságból. Vigyázat! Veszélybe került a mai kormányzó, semleges és főleg jobboldali, nemzeti elit! Mindegy, hogy az utcákon kik és milyen címen demonstrálnak, azt ellenetek teszik! Ideje felébrednetek, mert külföldi segédlettel hatalomhoz szeretnének jutni és nemcsak felváltani, hanem el is kergetni benneteket! Látszólag a Fidesz kormány és a diktátornak kikiáltott Orbán Viktor megbuktatása a céljuk, valójában tikteket, minket és a törvényes kétharmadot is el akarják kergetni!

Nem szabad ezt hagyni. Gyűjtsetek pénzt, szólítsátok békés ellenállásra a nemzeti erőket, fogjatok össze és ugyanazzal hamisnak nevezett demokráciával élve kergessétek el a múmiákat, kollaboránsokat és idegenből hazajött zsoldosokat az utcákról, terekről. Állítsatok önkéntes védő őrséget a Kossuth térre, és a helyszínt egész évre lefoglalva akár jogilag vagy a nemzeti tömeg erejével szabadítsátok fel, védjétek meg ezt a legfontosabb nemzeti helyszínt az ott székletező pofátlan kempingezőktől, az oda settenkedő molinósoktól, rendőrsorfalat döngető, Országházba betörni akaróktól és az ott maidan-izálni akaróktól.

Ne hagyjátok, hogy a nemzet egyetlen százalékát sem képviselő belvárosi úrifiúk, ellenzéki kádergyerekek ott riszálhassanak a még nagyon hezitáló MEGRENDELŐ-nek, hogy elhitessék vele: szabad akaratukból jelentkeztek kollaboránsnak, demokratúra zsoldosnak, mert szeretnének jutalmul az új elit soraiba kerülni.

A valódi civil szervezeteknek javasolt ellen-összefogás a jelenlegi kétharmad és a kormány önvédelme kell, hogy legyen.  Ha a kollaboráns ellenfelek alaptalanul, állandóan a demokráciát kérik számon (holott ők nem mások, mint neorákosista diktatúrabérencek), akkor adni kell nekik egy kis kóstolót a kizárólag ellenük kikényszerítendő korlátozásokból. Mert a győztes kétharmad haragos, dühös és képes alaposan el is verni a békés sharpista rendzavarókat.

A szátokat jártatjátok, pedig szavazni sem mentetek el. Sumák, kibic szabotálók, nektek most nem osztottak lapot! Ti üljetek csak most is otthon a tévé előtt és bölcsen teszitek, ha kussoltok. Ha azt hiszitek jogotok van valamiféle igazsághoz, akkor tessék a következő országgyűlési választáskon szavazni, és jogállami módszerrel harcolni az igazságotokért.

A tüntetésekkel, s egyre siralmasabb eredményeikkel, a budapesti maidan-fenyegetéssel külön fejezetben foglalkozunk.

Remélem, az előszóban felvetett Gene Sharp-pal kapcsolatos  információk felkeltették az érdeklődésüket, és önök is meg akarják ismerni ezt a majdnem titkos tudományt, az elmúlt évtized mozgalmainak, diktátor-buktatásainak és rendszerváltásainak hátterét, és megtanulják miként érvényesíthetjük akaratunkat a hatalommal szemben, s ha szükséges a Hogyan csináljunk forradalmat! amint azt a kérésünkre lefordított és feliratozott díjnyertes Gene Sharp filmből megtudhatjuk.

A Kormánybuktatás kézikönyvét azért irtuk, s azért folytatjuk tovább e tudomány felkutatását és készítjük elő egy II. rész megjelentetését is, hogy fogódzkodókat, ötleteket, békés módszereket ajánljunk a nemzetért és demokratikus vívmányaiért tüntetőknek és a jogállamiság megőrzőinek. Segítséget nyújthassunk a Fidesz-KDNP vezetésnek a háromszoros kétharmados győzelmének megőrzéséhez úgy, hogy egyúttal tanuljon a kormányzásának hibáiból, és határozottabban és hathatósabban tudjon szembeszállni a nyugatról irányított zsoldos és kollaboráns tüntetésekkel. Igyekezzen megtisztulni, továbbra is a köz és a nemzet javára munkálkodni és egy igazságosabb Magyarországot építeni.

Ha pedig az itt említett fő elveket megszegik, az igazság útja gellert kap, akkor a választópolgárok a kötetünk tudománya segítségével nyomatékos figyelmeztetést legyenek képesek adni, s ily módon a kormányzást a helyes irányba visszazökkenteni. A könyv talán arra is lehetőséget ad, hogy a normál civil szervezetek megtanulják, hogyan lehet elhárítani a belföldi-külföldi, nemzet elleni támadásokat, súlyosabb esetben azokat a sharpi ellen-trükkökkel semlegesíteni, ,,békésen” leverni, a felelősöket pedig börtönbe juttatni

A könyv megrendelhető:

Tel: + 36 70 300 30 54
Email: leleplezo2010@gmail.com

Internetes rendelésnél mintegy ezer forint a kedvezmény: 3990 helyett 2999 forint. A CBA üzletekben éa a Pult Kft. boltjaiban is hasonló az árengedmény!

Más könyvesboltokban azért 3990 az ára, mert ott e könyv a ,,Hazugság, hogy Obama elkergeti Orbán Viktort” című Saul Alinsky (a másik tüntetésszervező guru) kötettel együtt, egy csomagban  kapható.

Reklámok